Évi 800 milliárd forintos kár keletkezik az unióban a hamis borok miatt – mutatott rá a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. Az Európai Unió bár próbálja szabályozni a piacot, továbbra is minden ötödik polcokra kerülő bor hamis valójában.

Figyeljünk a címkére!

A gazdaság, a borászok és a fogyasztók érdeke is, hogy ne kerüljenek hamis borok az üzletek polcaira – mondta el Pomázi Gyula. A hamis termékek előállításának ára azonban mindig a töredéke, a valódi és megfelelő gasztronómiai eljárással készült borok árának, ami jelentős piaci árelőnyhöz juttatja a hamisított termékeket.

Főleg Ázsiából, illetve az arab területekről érkeznek az EU-ba hamis termékek, amelyeket egy neves bor palackjába töltenek, és a címkéket is lemásolják. Ugyanakkor már az átlagos fogyasztó is számtalan visszaélést tud kiszűrni, ha megnézi, hogy az ital üvegén van-e eredet-megjelölés.

Van, amikor nem lehet ellenőrizni

Pomázi szerint a folyóborok területe is problémás, illetve arra is érdemes gyanakodni, ha a pincér nem az asztalnál tölti ki az italt. Hozzátette, a legtöbb szupermarketben, kiskereskedésben és szakboltokban nem jellemző a hamis borok árusítása. A legtöbb hamis bort nem palackban, hanem akár kannás kiszerelésben értékesítik, címke nélkül vagy csak kevés információval ellátva. Itt gyakran előfordul, hogy magasabb minőségűnek mondják a terméket, ami csalásnak minősül.

Pomázi Gyulával Andor Attila készített interjút a részletekről. A teljes beszélgetést itt hallgathatja meg.