Az amerikai elnökválasztási küzdelem a vártnál talán kevésbé szoros végeredményt, és republikánus söprést hozott. A hagyományosan erős amerikai demokrácia keretei között az éppen aktuális elnököt jelentős fékek és ellensúlyok szorítják korlátok közé, most azonban úgy néz ki, hogy Donald Trump nem ütközik majd komolyabb nehézségekbe akkor, amikor a kampányígéreteinek beváltásáról lesz szó. Ugyanis a Szenátus és a Képviselőház is republikánus többséggel működhet a következő négy évben. „Fel kell készülni az elszabadult hajóágyú esetére” – mondta az Erste vezető elemzője a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában.

Trump Európával szemben is vámháborút indíthat

Európa szempontjából a legnagyobb kockázatot az okozhatja, hogy Donald Trump a kampányban többször is jelezte: tíz százalékos vámot vezetne be minden Amerikába érkező termékre. Jelenleg az Európából importált áruk felére vonatkoznak ilyen extra terhek, a vámok átlagosan 3,2 százalékot tesznek ki. „Jelentős vámemeléssel nézhet tehát szembe Európa, amely jelenleg 500 milliárd eurónyi terméket exportál évente az Egyesült Államokba. Ez az európai GDP 1,5 százalékát teszi ki, ami veszélybe kerülhet Trump elnökségével” – magyarázta Miró József.

Az 500 milliárd euró jelentős része, mintegy 200 milliárd euró gépek és gépjárművek tengerentúli eladásából származik. De nemcsak az európai autóipar, hanem a vegyipar is bajba kerülhet, amely például a Bayer vagy a BASF révén 137 milliárd euró értékben szállít be az Egyesült Államokba. Az Erste vezető elemzője szerint Trump vámintézkedései az egyébként is gyengélkedő magyar gazdaság számára is kedvezőtlenek lennének. „Magyarország évente 4,2 milliárd eurónyi terméket exportál Amerikába, ami a hazai GDP 2,2 százalékát teszi ki.”

Kínával szemben Donald Trump még szigorúbban járna el, hiszen a távol-keleti országból érkező járművekre 100 százalékos védővámot vetne ki. Joe Biden korábban 60 százalékos extra teher bevezetését helyezte kilátásba. Miró József szerint a Kínával szembeni határozottabb amerikai fellépés Kína és az Európai Unió között is növelheti a feszültséget. A kínai autók egy része ugyanis megpróbálhat majd inkább az európai piacon helyet találni magának.

Adócsökkentés, magasabb infláció és kamatok

Magyarországra nézve természetesen pozitív hatása is lehet Donald Trump elnökségének. Az új amerikai elnök és Orbán Viktor miniszterelnök jó kapcsolatot ápolnak egymással, ami akár azt is eredményezheti, hogy a nemrég hatályon kívül helyezett, kettős adóztatás elkerüléséről szóló jogszabályt Trump ismét életbe léptetheti – tette hozzá Miró József. Ennek a pozitív hatása viszont kevésbé lehet látványos, mint az amerikai vámpolitika esetleges negatív hozadéka.

Az Erste vezető elemzője arról is beszélt, hogy az amerikai gazdaságot illetően több változásra is fel kell készülni a tengerentúlon. „Ha Kamala Harris nyert volna, akkor az amerikai cégeket érintő társasági adókulcs 28 százalékra emelkedett volna jövő márciustól, a jelenlegi 21 százalékról. Donald Trump viszont azt ígérte, hogy ez a szint inkább még tovább mérséklődhet, 15 százalékra.”

Ez természetesen jó hatással lenne az amerikai vállalatokra, akár még a legnagyobb európai cégekre is. „Ezeknek a, leginkább német társaságoknak a leányai ugyanis kevesebb adót fizetnének a tengerentúlon” – magyarázta Miró József. Aki szerint Trump adóreformjának is kedvezhet a szenátusi és képviselőházi republikánus többség, ugyanis a költségvetési kérdésekben egy megosztott törvényhozással jóval nehezebb lenne zöld ágra vergődni.

Donald Trump egyik markáns ígérete, hogy szigorúan fellép az illegális migráció ellen, és szigorúbb bevándorlási politikát folytat majd. Ez összességében egy magasabb bérszintet eredményezne hosszabb távon az amerikai cégeknél, ami pedig magasabb inflációval és magasabb kamatokkal párosulna – tette hozzá Miró József. „Trump politikája összességében egy gyengébb európai gazdaságot eredményezne, ami a további monetáris lazítás irányába mutat az euróövezetben. Elsősorban ennek volt betudható az amerikai dollár jelentős erősödése is az euróval szemben, az első választási eredmények megérkezése után” – zárta gondolatait az Erste vezető elemzője.

A műsor második felében a legnagyobb hazai cégek gyorsjelentései kerültek terítékre. Szóba került az is, hogy:

  • milyen összesített eredményre számíthatunk a négy blue chiptől.
  • Az OTP, a Mol, a Richter vagy a Magyar Telekom teljesített a legjobban a harmadik negyedévben?
  • Milyen hatást gyakorol a tranzakciós illeték megemelése az OTP-re?