Taiwan szigete 1949 óta a kelet-ázsiai térség egyik legpuskaporosabb területe. A „két Kína” történetében számos fordulat bekövetkezett be mióta a polgárháborúban vesztes Kuomintang párt áthelyezte fővárosát a szigetre, ahol egészen a hetvenes évekig ők képviselhették „Kínát” a nemzetközi közösség tagjaként. Az azóta lezajlott változások sokszor alakítottak ki feszült helyzeteket a három ország viszonyában, hiszen az Egyesült Államok mindvégig bizonyos fokú támogatást nyújtott a sziget számára, ezzel a Kínai Népköztársaság szerint beleavatkozva annak belügyeibe. A közelmúlt eseményeit figyelembe véve úgy tűnhet, éppen jelen időnkben éli a térség az egyik legfeszültebb időszakát.

A 2016 májusában megválasztott Tsai Ing-wen elnöknővel egyidőben a hagyományosan inkább függetlenségpárti Demokratikus Haladás Pártja is többséget szerzett a parlamentben, ami komoly elmozdulást jelent a Kína-barát korábbi adminisztrációhoz képest. Ezt tetézte Donald Trump amerikai elnök megválasztása, akinek beiktatása óta több lépése is elbizonytalanította mind a Népköztársaságot, mind pedig Taiwant, hogy az USA kitart-e az érzékeny status quo mellett.

A 2016 óta eltelt két év során az amerikai fél részéről nem volt megfigyelhető egy határozott stratégia a szoros-közi viszonnyal kapcsolatban, ahogy az egész kelet-ázsiai régióval sem, eközben viszont a Kínai Népköztársaság oldalán tapasztalható egy a korábbiakhoz képest sokkal határozottabb és asszertívabb fellépés a nemzetközi színtéren. Kérdéses, hogy Taiwan szigetének jövője hogyan alakul a két nagyhatalom árnyékában. Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést.