Április 7-én a szíriai Dumában vélhetően vegyifegyver támadás történt, amelyben több, mint 40 ember vesztette életét, és több, mint százan sérültek meg. A támadásért a Nyugat a szír kormány erőit tette felelőssé, és katonai támadással fenyegették meg Bassár el-Aszad elnököt. A helyzet komoly eszkalációval fenyegetett, mert Donald Trump amerikai elnök kijelentései alapján úgy tűnt, hogy itt nemcsak egy „büntető” ellencsapásról lenne szó, hanem támadás érheti a szíriai kormányzati intézményeket és katonai támaszpontokat, sőt, akár az elnöki rezidenciát vagy a Szíriában lévő orosz bázisokat is. Ilyenre az elmúlt években nem volt még példa.

Az orosz médiában Donald Trump üzengetése hisztérikus reakciókat váltott ki: a hírekben akár egy amerikai-orosz háború jövőképét vízionálták, és már-már azt mutatták be a lakosságnak, hogy egy esetleges atomtámadás esetén mit kell tenni.

Az amerikai álláspont lényege az volt, hogy a vegyifegyver támadással Bassár el-Aszad egy vörös vonalat lépett át, amit az ENSZ-nek szankcionálnia kell, ha pedig az ENSZ erre alkalmatlan, akkor példát kell statuálni. A vegyifegyver támadás megtörténtét azonban egyértelmű bizonyítékok nem támasztották alá: az eset nem volt még megfelelően kivizsgálva (ami több hétig is eltarthat), és a következtetések nagy része szemtanúk beszámolóiból illetve videófelvételekből származott. A vegyifegyver támadás tényét talán senki sem vitatta, de azt már nehezebb volt bizonyítani, hogy ezeket ki követte el. Valóban minden jel a kormányerők irányába mutatott, hiszen a Damaszkusz külvárosában lévő Dumát az ellenzéki erők tartották az irányításuk alatt, és az elmúlt 7 évben hagyományos eszközökkel nem sikerült elfoglalni tőlük.

Az oroszok bírálták az amerikai fellépést: egy teljeskörű vizsgálatot követelték, és csak miután egyértelműen bebizonyosodott volna, hogy kik követték el a támadást, ezután lehetett volna tárgyalni a lehetséges szankciókról az ENSZ Biztonsági Tanácsában.

Április 14-én végül az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia erői precíziós légitámadásokat intéztek szír célpontok ellen az ENSZ BT jóváhagyása nélkül. Három objektumot bombáztak, amelyeknek vélhetően köze volt vegyifegyverek gyártásához vagy tárolásához Szíriában, és valójában nem történt olyan lépés, amely gyökeres fordulatot jelentett volna a korábbi fellépéshez képest. Donald Trump számára valószínűleg nagy volt a kísértés, hogy elődjével, Barack Obamával szemben határozottabban lépjen fel Szíriában, de az is látszott, hogy a hagyományos katonai és diplomáciai csatornák nagyon jól működtek Washington és Moszkva között, és világpolitikai következménye ennek a fellépésnek nem lett. A szíriai polgárháború végét azonban továbbra sem lehet látni. A teljes interjút itt hallgathatja meg.