A második negyedéves adatok alapján a teljes vállalati hitelezés éves alapon 7 százalékkal nőtt. A kis- és középvállalkozói szegmensben pedig 8 százalék feletti a növekedés. Az önálló vállalkozóknál 13 százalékos bővülést mértek. Fábián Gergely a Trend FM, a Nap Vendége című műsorában azt mondta, hogy a kereskedelmi banki hitelek most már érdemben tudják segíteni a gazdasági növekedést. Az MNB igazgatója szerint a hitelintézeti szektor hatása a magyar gazdaságra semleges. A hitelintézeti szektor nem fűti, de nem is hűti a magyar gazdaságot. Az 5 százalék feletti vállalati hitelezés növekedés megfelelően és kellően támogatja a magyar gazdaságot. Az MNB modelljei is megerősítik, hogy most megfelelően, jól teljesítenek a magyar bankok. Ha a teljes évet nézzük, 2016. második félévétől 2017. első félév végéig, akkor 410 milliárd forinttal növekedett a vállalati hitelállomány. A teljes állomány 5-6000 milliárd forint közötti.
A Növekedési Hitelprogram március végén futott ki, de a hitelek folyósítása a második negyedévben is zajlott. A jegybanknak ez a segítsége Fábián Gergely szerint „hagyott egy örökséget”, mert a kereskedelmi bankok elkezdtek fókuszálni a kis- és középvállalatok hitelezésére. A bankok szerint továbbra is erős a hitelkereslet, és megnőtt az igény a fixkamatozású hiteltermékek iránt. A jegybank igazgatója azt mondta, hogy a 2,5 százalékos, kedvezményes kamattal adott vállalkozási hitel „beleégett” a vállalkozásokba. Az alacsony kamatkörnyezet és az évek óta tartó stabil gazdasági növekedés Fábián Gergely szerint teret biztosít arra, hogy fennmaradjon a hitelezés bővülésének a volumene.
A jegybank elemzése szerint az uniós forrásoknak ugyan a beruházási hiteleknél van kiszorító hatása, de a forgóeszköz- és más rövidlejáratú hiteleknél ez többlet forráséhséget generál.
Élénkülő lakossági hitelpiac
Az utóbbi hónapokban főleg a lakossági jelzáloghitelek iráni kereslet erős. Van élénkülés a személyi hiteleknél is, de itt 2009-től nagy leállás volt. 2014 óta erősödik a lakosság hitelfelvételi kedve. Fábián Gergely szerint az adósságfék-szabályrendszere biztosítja azt, hogy az egyén szintjén nem lesz újra túlzott eladósodás, sem a fedezethez, sem pedig a havi jövedelemhez képest.
A jegybank igazgatója azt mondta, hogy az MNB által szorgalmazott adósságfék szabályok nem annyira szigorúak, sőt, néha a kereskedelmi bankok erőteljesebb előírásokat működtetnek. Ha a bankok enyhítenének, akkor a végső szabály az MNB adósságfék rendelete. Az átlagmagánszemély a havi jövedelmének maximum feléig adósodhat el. Magas jövedelem esetén ez az arány elmehet 60 százalékig.
A lakosságnál gyakorlatilag eltűntek a svájci frank és euróalapú hitelek. A válság tanulságai miatt erre nincs is nagy igény. Az adósságfék szabályokat pedig úgy alakították ki, hogy akinek nincs devizajövedelme, az ne is kaphasson mást, csak forintban jegyzett kölcsönt. A vállalati devizahitelezés továbbra is működik, főleg euró alapon. Itt azt nézik, hogy a cégnek van-e euró alapú bevétele. Ha van, akkor természetes, hogy kap devizakölcsönt, mert nem fut árfolyamkockázatot.
Fábián Gergely arról is beszélt, hogy a lakásárak jelentősen növekedtek az elmúlt időszakban Magyarországon. A korábbi 7 millió helyett már 10 millió forinthoz közelít az átlagos hitelfelvételi összeg. Az új lakásárak miatt van szükség nagyobb jelzálogkölcsönökre. Budapesten 2,5 év alatt 70 százalékkal nőttek az ingatlanárak. 2016-ban meghaladta az 500 milliárd forintot a lakásvásárlásokra kiadott hitelek mennyisége. A csak önerőből és megtakarításokból vett ingatlan tranzakciók emiatt visszaszorultak. 2017-ben már több hitelt helyeznek ki a bankok, mint amennyit éves szinten törlesztenek a háztartások. A jegybank ugyanakkor hitelboomot még nem tapasztal.
Fogyasztóbarát hitelek
Fábián Gergely szerint a lakossági hiteleknél némi enyhülés látszik a kamatokban és a hitelfeltételeknél. Régiós összehasonlításban viszont továbbra is magasak a magyar jelzáloghitel-kamatok. A Magyar Nemzeti Bank úgy látja, hogy itt is van még tér további csökkenésre. Ennek fontos eszköze a Fogyasztóbarát Hiteltermék. Az MNB igazgatója azt mondta, hogy a fogyasztóbarát hiteltermék inkább egy márkanév. A minősítés célja felhívni a figyelmet arra, hogy a hitelfelvételi kondíciók javulnak, és ösztönözze a hitelpiacot. A fogyasztóbarát minősítéssel a kereskedelmi bankok közötti verseny élénkítése a cél. A verseny úgy tud élénkülni, ha összehasonlíthatóbbak a különböző hitelintézetek által kínált hiteltermékek – hangsúlyozta az MNB igazgatója.
S&P hitelminősítés
Az, hogy a Standard & Poor’s semlegesről pozitívra változtatta a hitelminősítés besorolását, természetesen a hitelpiacon is pozitív spirálhatást okoz, és tovább javítja a bankok lehetőségeit. Fábián Gergely szerint a magyar bankrendszer jó állapotban van. Újra visszatért a pénzintézetek jövedelmezősége, hitelezésben aktívak, épülnek le a nemteljesítő hiteleik, forrásszerzésük megfelelő. A jegybank stábja jelenleg nem lát kockázatokat a bankszektor működésében. A féléves számok alapján rekordnagyságú nyeresége várható a magyar bankszektorban. A relatíve erős forintárfolyam már nem annyira lényeges gazdálkodási elem a bankszektor számára, mióta a devizahitelek többségét forintosították.
Jegybanki alapkamat és kamatérzékenység
Fábián Gergely a Trend FM, a Nap Vendége című műsorában megemlítette azt is, hogy a lakossági hiteleknél jelentősen megnőtt a súlya a fixkamatozású hiteltermékeknek. Ez azt jelenti, hogy 3-5-10 évre rögzítik a hitelkamatot. Ma már a kölcsönök több mint felét ilyen konstrukciókban veszik fel a magánszemélyek. Emiatt a lakosság kevésbé kamat érzékeny, ugyanakkor látszik az is, hogy van egy megtorpanás ebben a trendben. A változó kamatozású hitel ugyanis olcsóbb. Változó kamatozással az ügyfelek nagyobb hitelösszegekhez juthatnak, igaz, ez kockázatosabb is a teljes futamidőre nézve. A Fogyasztóbarát Hitelek éppen ezért fixkamatozásúak lesznek.
A vállalati hitelszegmensben a kölcsönök többsége változókamatozású. Fábián Gergely szerint a felügyelő hatóságoknak arra azért majd figyelniük kell, hogy itt ne alakuljanak ki súlyos törlesztési kockázatok.
Digitális banki jövő
A hazai bankok az MNB szerint még nem költenek eleget a digitális fejlesztésre, pedig ez segítene a költséghatékonyságukon is. A jegybank igazgatója szerint az innováció egyre gyorsabb, ezért nehéz megmondani, hogy ez mit fog okozni 5-10 év múlva a bankrendszerben. Az valószínű, hogy teljesen át fog alakulni az a bankolás, amit most ismerünk.
Fábián Gergely a műsorban elismerte, hogy az alacsony kamatok a bankok jövedelmezőségére negatívan hatnak, még akkor is, ha ilyenkor megugrik a hitelfelvételi kedv. Az állampapír állományt érintő változásokon további, kedvezőtlen tendenciákra számíthatnak a hazai pénzintézetek. A jegybank igazgatója szerint nehéz megmondani, hogy a következő évtized végére hány bank tud majd talpon maradni. Az viszont látszik, hogy sokkal hatékonyabban tudna működni a hazai pénzintézeti szektor, ha kevesebb szereplő lenne a piacon.
A beszélgetést itt hallgathatja meg:
- Fábián Gergely - 1. rész
- Fábián Gergely - 2. rész
A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.