Uniós jogszabály megalkotásához a tagállamok érdekeit képviselő tanács és a közvetlenül választott EP beleegyezése is kell, a bankszanálás mikéntjét illetően viszont meglehetősen nagyok voltak a nézetkülönbségek a két intézmény között.
"A mechanizmus, amelyről megállapodtunk, úgy vélem, képes lesz arra, hogy ellássa a neki szánt feladatot" - idézi az EP közleménye a portugál szocialista Elisa Ferreirát, aki a parlament tárgyalódelegációját vezette.
A kompromisszum értelmében az Európai Központi Bank bankfelügyeleti testülete lesz jogosult annak kimondására, hogy egy bank olyan veszélybe került, amely miatt működésbe kell hozni az egységes szanálási mechanizmust. A döntés így az EKB hatáskörébe kerül. Ezt követően az Európai Bizottság akciótervet készít, a tagállamokat tömörítő tanácsot pedig csak a bizottság kifejezett kérésére lehet majd bevonni a döntési folyamatba. Az EP egyik fő követelése az volt, hogy egy európai jelentőségű bankszanálás nem válhat a tagállamok politikai küzdelmeinek áldozatává.
A képviselők megítélése szerint a mostani kompromisszum eleget tesz ennek a feltételnek. A közlemény szerint reálissá válik a szanálási terv összeállítása egyetlen hétvége alatt, miután az amerikai pénzpiacok bezárnak, és mielőtt Kelet-Ázsiában felvirrad a hétfői piacnyitás napja.
A közlemény tanúsága szerint teljesült az EP azon kérése is, hogy a mechanizmus keretein belül létrehozandó egységes bankszanálási alap - amelyet a bankszektorra kivetett terhekből töltenek fel - hitelt vehessen fel a piacon. Az EP szerint ez főleg az első években fontos, amikor a bankszanálásra fordítható eszközök jelentős hányada még a tagállamok saját alapjaiban található, és nem az egységes alapban.
Két év alatt 60 százalék
A tagállamok decemberben olyan kompromisszumot dolgoztak ki, amelynek értelmében 10 év alatt fokozatosan töltik majd fel saját szanálási alapjaikból a jelenleg 55 milliárd eurósra becsült egységes európai bankszanálási alapot. Az EP és a tanács által kidolgozott egyezség viszont ezt úgy alakítja át, hogy a tagállamok már az első két évben beteszik a teljes összeg 60 százalékát a közösbe, majd a maradékot hat év alatt folyamatosan.
A pénzügyminiszterek megállapodása értelmében az alap működését az uniós jogi kereteken kívül, kormányközi egyezményben szabályozzák. A megállapodást követően Janisz Szturnarasz görög pénzügyminiszter, a tanács görög elnökségének részéről szintén közleményt adott ki, amelyben közli: a megállapodás lehetővé teszi majd egy széles jogkörrel rendelkező szanálási testület felállítását.
Történelmi megállapodás
Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő eurócsoport elnöke szintén üdvözölte a megállapodást, újabb lépésnek nevezve azt a bankunió kiteljesítése felé. "A bankunió oda szorítja majd vissza a kockázatokat, ahová valók, a kockázatot azok viselik majd, akik a kockázatos döntéseket hozzák, és akik hasznot húznak belőle: a pénzügyi szektor szereplői és nem az adófizetők" - fogalmazott Dijsselbloem.
Martin Schulz, az Európai Parlament német, szociáldemokrata elnöke közleményében szintén hatalmas sikernek nevezte a megállapodást.
A bankszanálási mechanizmus eredeti javaslatát kidolgozó Európai Bizottság szintén üdvözölte, és egyben történelminek nevezte a megállapodást. José Manuel Barroso elnök szerint ez teljessé teszi a bankuniót, segít helyreállítani a bizalmat, s ezáltal a hitelezést is. "Megígértük, hogy ezt az EP-választások előtt megcsináljuk. Örülök, hogy sikerült" - közölte a portugál politikus.
A megállapodás megkötését követően lehetővé válik, hogy az Európai Parlament a választás előtti utolsó plenáris ülésén, áprilisban szavazhasson a javaslatról.
