Komoly fegyverténynek számít, hogy sikerült megállapodást kötni az ukrajnai tárolókban ragadt gabona világpiacra juttatásáról. Török- és ENSZ-tisztségviselők közvetítésével egyezett meg Ukrajna és Oroszország, bár külön helyszínen írták alá a képviselők az erről szóló dokumentumot, ami azért még arra utal, hogy továbbra is meglehetősen fagyos a diplomáciai kapcsolat a két fél között.

 

 

Még meg sem száradt a tinta a megállapodáson, a befektetők máris a kockázatokat árazzák. Erre sajnos jó okuk is van, ugyanis a hétvégén rakéták csapódtak be a fekete-tengeri Odessza kikötőjébe, vagyis az oroszok máris megszegték a gabonaszállításokra vonatkozó egyezményt – legalábbis az ukrán külügyi szóvivő szerint. A támadást az ENSZ és az Európai Unió is elítélte, Oroszország viszont tagadja, hogy ők követték volna el a rakétacsapást.

Hónapokba telik, amíg a megállapodás csökkenti az inflációt

Ha a legjobb forgatókönyv érvényesül, és tényleg kihajózhatnak a gabonával megrakott szállítmányok az ukrán kikötőkből, azonnali hatást még akkor sem lehet várni az élelmiszerpiacon. Az ellátási gondok, főleg a harmadik világban enyhülhetnek, az inflációba azonban csak később gyűrűzhetnek be a csökkenő búza világpiaci árak.

„Az árupiacokon egy bizonyos határidőre fedezik le magukat a kereskedők, vagyis több hónapba telik, amíg a csökkenő terményárak hatása megjelenik az élelmiszer inflációban” – mondta az Equilor Befektetési Zrt. pénzügyi-innovációs vezetője, a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában. A terményárak a háború kitörése után brutálisan megugrottak, májusban értek a csúcsra, majd onnan kissé visszakorrigáltak, de még így is 50 százalékkal magasabb szinten állnak a jegyzések, mint ahol a konfliktus előtt voltak.

Nehéz küzdelmet vív az Európai Központi Bank

„Amíg a 400-as szint alatt van a forint euróval szembeni jegyzése, viszonylag kényelmesen érezheti magát a Magyar Nemzeti Bank” – ezzel is indokolható Buró Szilárd szerint, hogy az MNB valószínűleg nem emel majd alapkamatot a héten. Múlt hét csütörtökön az egyhetes betéti eszköz kamata is változatlan szinten maradt, 9,75 százalékon.

Az Európai Központi Bank kamatszintjei ennél jóval alacsonyabb szinten vannak, 0 százalékon. Már az EKB is érzékeli az egyre gyorsuló inflációt, ezért hosszú idő után a múlt héten a vártnál magasabb, 50 bázispontos szigorítást hajtott végre. Az euró-piaci hangulatot ugyanakkor elrontották Christine Lagarde EKB elnök szavai, aki kilátásba helyezte, hogy a szeptemberi kamatdöntő ülésen már nem lesz ekkora mértékű a monetáris szigorítás.

 

 

Buró Szilárd szerint nehéz dolga van az Európai Központi Banknak, hiszen küzdenie kell az infláció ellen, de eközben egy új eszközvásárlási programot is bejelentett, amivel pénzt pumpál a piacokba. Az új program célja, hogy leszorítsa a növekvő gazdasági kockázatok miatt emelkedő állampapírhozamokat a déli államokban. Olaszországban ráadásul politikai válság is nehezíti a helyzetet, Mario Draghi lemondása, és az egységkormány megbukása miatt.

Az interjú második részében a szintén a héten esedékes FED kamatdöntő ülésről, és a menekülő eszközként gyengélkedő aranyról esett szó.

A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg. Buró Szilárddal, az Equilor Befektetési ZRt. pénzügyi- innovációs vezetőjével Nagy Károly beszélgetett a Reggeli Monitorban.