A nyári hónapokban mind a foglalkoztatottság, mind a munkaerőpiaci aktivitás új csúcsra emelkedett. Szeptembertől a visszaeső infláció miatt a reálbérek újra növekedést mutathatnak, ezzel javítva a belföldi fogyasztást. Az elemzők szerint a gazdaság kockázati megítélésének stabilizálódása miatt a monetáris politika is új korszakba léphetett, melyben az árstabilitás megőrzése érdekében az irányadó kamatszint fokozatos csökkenésére számíthatunk.

Összességében a bank szakértői nem változtatnak a magyar gazdaság makropályájára adott középtávú előrejelzéseik összképén – inflációs prognózisukat azonban a 2023-as év átlagában 17,5-ról 17,8 százalékra emelik, míg 2024-ben annak 3,9 százalékra mérséklődését várják.

GDP csökkenés: 0,1 százalékos visszaesés – pozitív kilátásokkal

Idén egyes szolgáltatói ágazatok gyenge teljesítménye, valamint az alacsony belső és külső kereslet – különösen a gyenge európai és ezen belül német gazdasági teljesítmény – miatt 0,1 százalékos visszaesésre számítanak az elemzők a korábbi 1 százalékos növekedési várakozásukkal szemben. Mivel a fogyasztás visszaesése mellett a beruházások is csökkentek, az idei év növekedésének motorja elsősorban a nettó export maradhat.

A GDP 0,3 százalékkal csökkent 2023 második negyedévében az előző negyedévhez képest, míg 2,4 százalékkal csökkent az egy évvel ezelőttihez képest, ennek megfelelően a hazai gazdaság technikai recesszióban maradt. A következő években újra gyorsulhat a növekedés, amelyet várhatóan 2025-ben számos jelentős feldolgozóipari fejlesztés üzembe helyezése is erősít, köztük a BMW, valamint a CATL első gyára.

A növekedést támogató tényezők között kiemelték az energiaárak meredek visszaesését, a fixáras szerződések kifutását, a tavalyinál jelentősen jobb mezőgazdasági termelést, az élénkülő beruházások hatásait, valamint az infláció szeptembertől várható éles zuhanása miatt jelentkező reálbér-növekedést – illetve az ezzel összefüggésben élénkülő belföldi fogyasztást. A szakértők az idei évi alacsonyabb bázis miatt 4,4 százalékra javítják a jövő évi, míg 4,3 százalékon tartják a 2025. évi növekedési előrejelzésüket.

Infláció: éves átlagban 17,8 százalék

Az üzemanyagárak váratlan mértékű nyár eleji megugrása, valamint az élelmiszerárak inflációjának vártnál lassabb mérséklődése miatt 17,5 százalékról 17,8 százalékra emelik az idei átlagos inflációs előrejelzést, míg a jövő évi inflációt – az üzemanyagok jövő év eleji jövedéki adóemelése ellenére – a 3,9 százalékos szint körül várják.

Döntően bázishatások miatt az infláció további meredek csökkenésére számítanak az elemzők, amit az utóbbi időben egyre szélesebb körben bejelentett árcsökkenések, például a nemzetközi termény-, nyersanyag- és energiaárak zuhanása is támogat.

„Az árfigyelő rendszer bevezetése fokozta a kiskereskedelmi láncok versenyét, míg a csökkenő beszállítói árak átadását a kiskereskedelmi forgalom visszaesése indokolja. Az infláció mérséklődését a forint árfolyamának a tavalyihoz képesti erősödése is gyorsítja, ami már a tartós fogyasztási cikkek áraiban is megjelent. Mindezek hatására akár már novembertől egy számjegyű lehet az infláció, amely az év végére 6 százalék közelébe csökkenhet” – mondta Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője.

Új csúcson a hazai foglalkoztatottság

Suppan Gergely, az MBH Bank vezető elemzője kiemelte: „a legutolsó elérhető adatok alapján május-július átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám csaknem 4,8 millió fő volt, így a hazai munkaerőpiac továbbra is kiemelten stabil”.

Júliusban a 15-74 éves népesség 67,6 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 67,7 százalékos aktivitási rátával szemben. A munkaerőpiacra visszatérők számának növekedése miatt az aktivitás jelenleg megközelíti az 5 millió fős rekordszintet, új csúcsra emelve a hazai foglalkoztatottságot.

Hozzátették: folytatódott az erőteljes bérnövekedési ütem, a vállalatok tehát továbbra is reagálnak az inflációs folyamatokra a munkaerő megtartása érdekében. Az elemzők idén a bérminimum emelkedése által hozzávetőleg 15 százalékos bérnövekedésre számítanak, amit jövőre 8,5 százalékos emelkedés követhet – a minimálbér-tárgyalásoktól függően.

Jelentősen javult a külkereskedelmi mérleg

A tavalyi évben a meredeken emelkedő energiaárak hatására romlott a cserearány, ez vezetett a külső egyensúly markáns romlásához az elemzők szerint. Idén az energiaárak számottevő visszaesése, valamint a gyenge belső kereslet miatt a külkereskedelmi mérleg többlete már meghaladhatja a 6 milliárd eurót is.

A beruházások és a fogyasztás idei lassulása, valamint a cserearányok várható javulása miatt a szakértők összességében a külkereskedelmi egyenleg markáns javulására számítanak. Ezt a pozitív fordulatot az ellátási problémák és a chiphiány enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathatja, míg az exportpiaci kilátásokat az infláció következtében a felvevőpiacainkon csökkenő reáljövedelmek és az alacsonyabb vásárlóerő ronthatják.

A folyó fizetési mérleg tavaly 13,9 milliárd euróra romlott a cserearányromlás következtében. A cserearányok idei javulása, a belső kereslet visszaesése és az export folytatódó növekedése miatt 0,8 milliárd euróra, a GDP 0,4 százalékára csökkenhet a folyó fizetési mérleg hiánya, míg a tőkemérleggel együtt a külső finanszírozási képesség már többletet mutathat.

Új szakaszba lép a monetáris politika

„A hazai gazdaság kockázati megítélésének stabilizálódása szeptemberre lehetővé tette az irányadó egynapos betéti gyorstender kamatának összezárását az alapkamattal. Ezzel lezárult egy korszak a monetáris politikában, a politikai eszköztár egyszerűsítésével ezután ismét az alapkamat válik irányadóvá” – részletezte Balog-Béki Márta, az MBH Bank makrogazdasági elemzője.

A Monetáris Tanács a következő kamatdöntő ülések alkalmával a beérkező makrogazdasági adatok, az inflációs kilátások és a kockázati tényezők alakulása alapján dönt a monetáris kondíciók módosításáról, mivel a szigorú monetáris kondíciók változatlanul szükségesek a fenntartható árstabilitás eléréséhez.

Az elemzők várakozása szerint – az infláció év végi meredek csökkenésével párhuzamosan – az alapkamat decemberre 11 százalékos szintre csökken. Noha a pozitív reálkamat fenntartása érdekében a jövő év végére 6 százalékra mérséklődhet az alapkamat, a kamatcsökkentés üteme a korábbi várakozásoknál némileg elnyújtottabb lehet néhány óvatosságra intő tényező – az üzemanyagárak megugrása általi infláció, a fejlett piaci jegybankok magasabb kamatának tovább folytatódó fenntartása – miatt.

Ingadozó forintárfolyam

Az előző negyedév kiemelt stabilitása után ebben a negyedévben már egy szélesebb, 373-393-as sávban ingadozott a hazai deviza. A forinttal kapcsolatban fontos megállapítás, hogy az irányadó kamatszint csökkentésének megkezdése nem járt együtt a fizetőeszköz folyamatos és tartós gyengülésével. A forint jelenleg 4 százalékkal a tavaly ilyenkor tapasztalt szint alatt tartózkodik, a régiós devizákkal összehasonlítva továbbra is vezeti az idei korrekciós trendet.

„Mivel a pozitív és negatív tényezők középtávon kiegyensúlyozottnak mutatkoznak, ezért az idei év végére változatlanul 378-as euró-forint árfolyamszintet várunk. A tavalyi év során az árfolyamszintben mutatkozó szélsőséges kilengésekre idén jóval kisebb az esély, de amennyiben mégis váratlan geopolitikai fejlemények vagy a gyors globális kamatemelésekből eredő újabb pénzügyi stabilitási kockázatok jelentkeznének, a nehézségek a világpiac számos devizáját hasonlóképp érintenék” – fejtette ki a makrogazdasági elemző.