Nyeste Orsolyát, az Erste vezető makrogazdasági elemzőjét és Péntek Ádámot, az Erste részvényelemzőjét Németh László kérdezte a Reggeli Monitorban.

„Az építőipar, az ipar és a mezőgazdaság húzták vissza a magyar gazdaság teljesítményét, míg a szolgáltatások emelték. Meglepetés volt számomra, hogy a háztartások tényleges fogyasztása 4 százalék fölött nőtt 2024-ben” – részletezte a GDP-adat érdekességeit Nyeste Orsolya. Szerinte ez az adat azért is fontos, mert a kormány korábban azt kommunikálta, hogy a lakosság óvatos, nem vásárol eleget, ehhez képest a halovány 0,5 százalékos gazdasági növekedést ez hajtotta.

A magyar gazdaság tavalyi teljesítményében negatív meglepetés volt a beruházásokról szóló adat. „Ennek az éves szintű visszaesése kétszámjegyű volt, és 2024 egészében 11,3 százalékos zuhanás volt a hazai beruházások terén. Ez egy nagyon jó indikátora annak, hogy a gazdasági szereplők mennyire tartják jövedelmezőnek a magyar gazdaságot. Ráadásul a beruházások volumene már 2023-ban is csökkent” – mondta el meglátásait a vezető makrogazdasági elemző.

A szakértő megjegyezte azt is, hogy tavaly az export is döcögött. Csak kismértékben járult hozzá a gazdasági növekedéshez. A megtakarítások emelkedése mellett a fogyasztás is tudott bővülni. A napról-napra változó amerikai tervek sem segítik a gazdasági helyzetet. A vámok lebegtetése rombolja a gazdasági bizalmat és környezetet, főleg Európában.

„A németek 500 milliárd eurós haderőfejlesztési terve és az adósságfék elengedése sokat lendíthet nemcsak a német, hanem a magyar gazdaság helyzetén is” – összegzett Nyeste Orsolya.

Hová tart a vámháború?

„Nem is olyan könnyű a vámdöntések összefoglalása Amerika részéről, mert naponta változik a mértéke, és hogy mikor vezethetik be. Kanada és Mexikó esetében a 25 százalékos vámot keddtől vezették be, ezen kívül Kína februárban 10 százalékos, majd a tegnapelőtt óta plusz 10 százalékos vámot kapott a nyakába. Az Európai Unió egyelőre megúszta a 25 százalékos vámot, még nincs az új tehernek bevezetési időpontja, de az acél- és alumíniumtermékekre március 12-től életbe lép a 25 százalékos behozatali teher” – próbálta összefoglalni az elmúlt heteket Péntek Ádám, az Erste részvényelemzője.

Az autóipari termékekkel kapcsolatban még nincs döntés, de az úgynevezett viszonossági intézkedéseket is életbe léptetik. Ez azt jelenti, hogy az amerikaiak olyan vámterhet vezetnek be a kereskedelmi partnereikkel szemben az egyes termékekre, mint amilyenekkel az országok sújtják az amerikai árukat.

„Kanada, Mexikó és Kína is ellenvámokat jelentett már be. Kanada az energiatermékekkel kapcsolatban az amerikai importot akár teljes mértékben megszüntetheti. Ezen kívül 108 milliárd dollár értékű amerikai termékre vezetnek be vámot, ha az Egyesült Államok nem vonja vissza a döntését. Mexikó is jelezte, hogy hasonló intézkedéseket vezethet be. Kína pedig 15 százalékos vámot rótt ki az amerikai mezőgazdasági termékekre, és 10 százalékot néhány élelmiszerre. Kezd vámháborúvá fajulni a dolog, mert a kanadai lépésekre reagálva Donald Trump újabb vámemeléseket jelentett be” – mondta el Péntek Ádám.

Az informatikai cégek a Kínára és Mexikóra kivetett vámok miatt már jelezték, hogy drágulás várható a termékeiknél, de a zöldség- és gyümölcsárak is emelkedhetnek emiatt.

„Az amerikai fogyasztók már visszafogták a vásárlásaikat. Ha ez folytatódik, az látszódhat az amerikai gazdasági teljesítményben, mivel annak növekedése jórészt az amerikai fogyasztók vásárlásaira épül. Donald Trump eddig megvédte a vámokkal kapcsolatos döntéseit. Az amerikai kereskedelmi miniszter már hűteni igyekezett a kedélyeket, hogy ha megállapodnak az egyes országokkal, akkor nem lesznek erőteljesek a vámemelések” – összegzett a részvényelemző.

A beszélgetésből kiderült még, hogy:

  • az építőipar helyreállhat, de az ipar miatt továbbra is aggódnak az elemzők;
  • az elektromos autópiac beindul-e 2025-ben;
  • a vámháború visszahozhatja az erőteljes inflációt világszerte.