Tovább gyűrűzik a válság Venezuelában. Szeptemberben 233 százalék volt a havi infláció, év végére pedig az egymillió százalékot is elérheti éves szinten a pénzromlás üteme. Ugyanakkor ezek a számok csak becslésként értelmezhetők, a venezuelai központi bank adatai nem tekinthetők mérvadónak- mondta el a Külügyi és Külgazdasági Intézet Latin-Amerika szakértője a Trend FM-nek.

Az infláció megállításához elegendő bevételre lenne szükség, illetve az állam hitelét kellene visszaállítani a lakosság körében- tette hozzá Nagy Sándor Gyula. Ez utóbbi igen nehezen érhető el, ha a központi kommunikáció ellenére továbbra is áruhiány van a boltokban, a lakosság nagy része a környező országok keményvalutáját használva, dollárért, kolumbiai pesoért vagy brazil reálért szerzi be a mindennapi élelmiszert.

A bevételek tekintetében akár pozitív fordulatot is hozhat, hogy az olajárak 80 dollár fölé emelkedtek a globális olajpiaci kínálat megcsappanása miatt. Nagy Sándor Gyula szerint jobb helyzetben is van a központi költségvetés, ugyanakkor az általános gazdasági helyzeten ez nem változtat. A probléma az, hogy hiába növekednek az olajexportból származó bevételek, Kína és Oroszország markát üti a bevételek nagy része. A két szuperhatalom pénzeli ugyanis a venezuelai olajszektort, a dél-amerikai ország saját forrásból, önerőből képtelen lenne javítani a borzalmasan elavult infrastruktúrát.

Az interjúban arról is szó volt, hogy milyen más lehetőségei vannak Venezuelának a hitelfelvételre, vagy mit jelentene az ország számára egy új pénznem bevezetése. Imre Lőrinc interjúja.