Dr. Jakab Ferenc virológus professzor, a PTE virológiai laboratóriumának vezetője, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának tudományos dékánhelyettese úgy látja, hogy jóslásokba bocsátkozik, aki meg akarja mondani, hogy mikor inthetünk búcsút a koronavírus-járványnak. Annyi biztos, hogy nem fog egyik napról a másikra eltűnni és bár egyre kisebb gócokban jelentkezik majd a betegség azzal számolni kell, hogy különösen a tavaszi és őszi időszakokban vissza-vissza térő jelenséggé fog válni. Azt egyelőre még nem lehet megmondani, hogy a tünetek milyen súlyosak lesznek a jövőben.
A szakértő szerint a legoptimistább forgatókönyv az, hogy a Kovid 19 vírus fokozatosan egy egyszerű nátha szintjére szelidül, ami a változékony időszakokban rendszeresen felüti majd a fejét, de komolyabb hatásokat már nem hoz majd magával. A lehetőségek másik végpontjában viszont ott van a lehetőség arra, hogy a világ kevésbé átoltott részein, például Afrikában egy olyan variáns mutálódjon, ami eddig nem látott hatásokkal bír. Az oltás ezért is fontos, hogy az egyre vadabb variációk kialakulása elkerülhető legyen.
Nincs 100 százalékos védelem
Nagyon fontos hangoztatni, hogy az oltás annak ellenére, hogy a legjobb védelem a betegség ellen, száz százalékos hatékonysággal nem bír - hangsúlyozta Jakab Ferenc. Ez nem a kifejlesztett vakcinák hibája, ez természetszerűleg így van. Amikor azt mondják a szakértők, hogy egy készítmény 80 százalékos hatékonyságú, az azt jelenti, hogy amennyiben el is kapjuk a fertőzést, 80 százalék az esélye, hogy enyhe, kórházi ellátást nem igénylő tünetekkel átvészeljük a kórt, vagy akár teljesen tünetmentesen éljük meg. A fennmaradó 20 százalék azonban továbbra is esélyt ad arra, hogy valakinél súlyosabb szövődmények alakuljanak ki. Ez az arány nem mindegy, hiszen ameddig a többség könnyedén átvészeli a betegséget, addig a segítségre szoruló esetek is jobb ellátást tudnak kapni.
A fentebb írtak tehát az egyén védelméről szólnak, ami fontos, de van egy legalább ennyire fontos szerepe is az oltásoknak, mégpedig a társadalmi szintű védelem. Egy oltott személy szervezete gyorsabban legyűri a kórokozót, így az rövidebb ideig tud szaporodni, ráadásul a vakcinák ezt a szaporodást alapvetően lassítják. Ez azt jelenti, hogy amellett, hogy a beoltott beteg könnyebben túljut a betegségen kisebb eséllyel is adja azt tovább, ezzel pedig a többi embert védi, akár olyanokat is akik nem kérték a vakcinát. Ezzel természetesen az is együtt jár, hogyha a vírus rövidebb ideig és alacsonyabb mennyiségben van jelen a szervezetben, akkor a mutálódásának az esélye is kisebb, szóval így elkerülhető az újabb, problémásabb variánsok kialakulása.
Mennyi az annyi?
A legtöbbeket jelenleg az a kérdés foglalkoztatja, hogy hányszor kell még időpontot foglalni az oltópontokon? Magyarországon az első vakcinák felvételi üteme nagyon gyorsan alakult, azonban egy szint után lelassult és mondhatni apró lépésekben nő az oltottak száma. Jakab Ferenc szerint az első három oltás mindenképpen szükséges a hatékony védelemhez. Az első kettő alakítja ki a védelmet a szervezetben, amit a harmadik megerősítő oltás, úgymond "bebikáz", hogy a szervezet ellenálló képessége hatékony legyen. A három adag vakcina szükségességét klinikai tesztek bizonyítják a szakember szerint. A negyedik kör felvételének szükségessége azonban már kérdés. Egyelőre nem áll rendelkezésre annyi teszt is információ, ami alátámasztja, hogy kell a negyedik oltás, viszont lehetnek olyan csoportok, akiknek szükségük lehet erre. Ilyenek a különböző krónikus betegségben szenvedők, vagy az életkoruk miatt veszélyeztetett csoportok. A szakértő még kiemelte az egészségügyben dolgozókat, akik olyan gyakorisággal érintkeznek a koronavírussal, hogy extra védelmük indokolt lehet.
Dr. Jakab Ferenccel, a Nemzeti Virológiai Laboratórium vezetőjével készült teljes beszélgetésünket itt meghallgathatja:
- Reggeli Monitor - Dr. Jakab Ferenc
