Az V., VI. és a VII. kerület egy része annak idején kimaradt a lakótelepi fejlesztésekből, ezért nem épültek ki korábban Budapest ezen részein a távhővezeték-rendszerek. Az utóbbi két és fél év építkezéseinek köszönhetően, a Rác fürdőtől, a meglévő budai távhővezeték-rendszerről építettek ki egy nagyobb leágazást. A távhővezetéket az Erzsébet híd alatt hozták át Pestre, és a Szabadsajtó út, majd a Kossuth Lajos utca alatt érték el a Városház utca sarkát. Itt kötöttek rá a korábban, már a Főpolgármesteri Hivatal épületénél kiépített vezetékre. Orbán Tibor, a FŐTÁV Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese a műsorban azt mondta, hogy ez a fejlesztés azt teszi lehetővé, hogy elérjék a szűken vett belvárost. Ezt később a tágabban értelmezettebb belvárosi részre is kiterjesztik. Ebben a fűtési szezonban a FŐTÁV már szolgáltat a Főpolgármesteri Hivatalnak, vagyis a Városháza épületének, és a Hyatt Hotelnek. A Városházán egyébként 5 kazán volt, amelyekből néhány elöregedett. Ezen kívül környezetvédelmileg tudatos a városvezetés, így a zöld filozófia és a kényszerű felújítási időszak hozta el a távhőt a Főpolgármesteri Hivatalnak. A következő nagy vezetékfejlesztés az Apáczai Csere János utca alatti vezetékhálózat kiépítése lesz. Az Európai Unió a FŐTÁV belvárosi vezetékrendszerének kiépítését felerészben támogatta. Ehhez a fővárosi cégnek bizonyítania kellett a környezetvédelmi hasznot, illetve azt, hogy alacsonyabb az energiaigénye.
Kéménymentes belváros Budapesten
Van potenciál a további távhőbővítésben. Ha ez nem történik meg, akkor a cég árbevétele egyre inkább csökken, mert egyre energiatakarékosabbak az ügyfele – mondta a műsorban Orbán Tibor. A FŐTÁV műszaki vezérigazgató-helyettes szerint az is cél, hogy kisebb legyen a környezetszennyezés. Ez már egy teljesen természetes törekvése az európai nagyvárosoknak, így Budapesteknek is.
A nagyfogyasztók rákötése a legkönnyebb
A közintézményeknél, szállodáknál, irodaházaknál a jelentős hőmennyiség-igény miatt azonnal jelentkezik a költségmegtakarítás. Ez főleg akkor igaz, ha a helyi, központi fűtési rendszert kiszolgáló 15-20 éves gázkazán elöregedett, és dönteni kell arról, hogy felújítják, újat vesznek, vagy rákötnek a távhőre. Orbán Tibor szerint a lakossági fogyasztóknál, a társasházaknál már alaposabb számításokkal lehet őket meggyőzni a távhőrendszer hatékonyságáról. Általában a központi fűtéses házakat könnyebb rávenni a váltásra. Az egyedi fűtésre épülő lakásokból álló házaknál csak később jöhet el az az időszak, amikor a távhőre köthetnek. Egyre szigorúbbak a környezetvédelmi előírások, a következő 10 évre tervez az új fogyasztók megszerzése terén a FŐTÁV. Orbán Tibor, azt mondta, hogy azért ők sem számítanak arra, hogy Budapesten mindenki távhővel fog majd fűteni.
Nagy a verseny a hőpiacon. Az áraikat úgy szabják meg, hogy az összes energiaköltséget és a rendszer fenntartási díjait tudják összehasonlítani a lakóközösségek az egyéb fűtési rendszerek fenntartásával. A piaci terjeszkedésben gát, hogy idehaza hatósági áras a földgáz.
Zöldebb hőforrás, nagy hatékonyságú energiatermelés – ezek lehetnek a FŐTÁV piaci előnyei
A Live HungAIRy uniós projekthez csatlakozott a FŐTÁV is. Ez szemléletformálást jelent elsősorban. A fő cél most az, hogy 8-10 településen javuljon a levegő minősége. Orbán Tibor megemlítette, hogy Magyarország levegőminősége az Európai Uniós rangsornak igencsak a végén található. A nálunk környezettudatosabb országokban más a szemlélet. Példaként említette, hogy a nyugat-európai szállodákban sokszor 19 Celsius fok alattiak az épületek belső terei, míg nálunk nem ritka a 20 fokos, vagy afölötti szoba.
A műszaki vezérigazgató-helyettes szerint a FŐTÁV abban érdekelt, hogy sok ügyfele legyen, akiknek alacsony az energiaszámlájuk. Nem az energiaéhségen múlik a cég megtérülése, hanem az alapdíjakon. Orbán Tibor szerint itt kell, hogy megtérüljenek a cég beruházásai is.
Szigetszerűen működő hőtermelők összekötése
Budapest sajátossága mind a mai napig, hogy 6 nagyobb és 2 kisebb körzetre oszlik. Szegeden több mint 20, Szombathelyen és Miskolcon több mint 10 ilyen hőkörzet van.
A FŐTÁV helyzetét bonyolítja az is, hogy 25 hőforrásból dolgozik, például gázmotoros erőműtelepekből, vagy éppen a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű energiatermeléséből. Azért lenne jó ezeknek a rendszereknek az összekötése, mert a hőenergiaárak előállítási költségei között a forrástól függően, akár háromszoros különbség is lehet. A költséghatékonyság miatt is szükség lenne a körzetek összekötésére. Az elmúlt évtizedekben voltak ebben fejlesztések, de a még erőteljesebb haladáshoz jelentős összegre lenne szükség. Az évized második felében Észak- és Dél-Budapest rendszerének összekötése várható az Erzsébet híd alatt futó távhővezetékkel. Valamennyi körzet összekötése 60-70 milliárd Ft-ba is kerülhet.
Budapesten szóba kerülhetnek a geotermikus források felhasználása is, 2023-ig a hőenergia 10 százaléka jöhet innen, az évtized végére 10-20 százalék között lehet ez az arány. Miskolcon, Győrben és Szegeden a geotermikus hőforrások felhasználása az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően ennél nagyobb, és a következő évek fejlesztései ezen csak javítani fognak. Itt hallgathatja meg a teljes interjút.
