Magyar részről főleg a védelem összeállítása okozhat fejtörést Marco Rossi szövetségi kapitánynak: Korhut Mihály, Kádár Tamás, és Willi Orbán sem léphet pályára. A magyar együttes a stadionavató után, november 19-én Wales otthonában játszik sorsdöntő Európa-bajnoki selejtezőt. Ha a magyar csapat győzni tudna a Ködös Albionban, akkor kijutna a 2020-as Eb-re, és csoportmérkőzéseit hazai pályán, a 68 ezer fő befogadóképességű Puskás Arénában játszhatná le.

Az új Puskás Arénát a régi Puskás Ferenc Stadion helyén építették fel. A pénteken átadásra kerülő aréna elődjét 2002-ig Népstadionnak hívták.

A stadiont három év alatt építették fel. Az építkezés során 130 ezer köbméter betont, 19 ezer tonna betonacélt és 12 ezer tonna gyártott acélszerkezetet használtak fel.

Az aréna szerkezetét 38 darab, 40 méter magas pilon adja, ami merőben hasonlít a korábbi Népstadion, majd Puskás Ferenc Stadion szerkezetéhez. A stadion 50 méter magas, 316 méter hosszúságú és bruttó 208 ezer négyzetméteres alapterületen fekszik.

A teljes beruházási költség 150 milliárd forint volt. 2011-ben még 35 milliárd forintra becsülték az aréna árát, ám akkor még egy kisebb stadion létrehozásáról volt szó. A bővítésre azért is volt szükség, mert a Magyar Labdarúgó Szövetség 2014-ben megpályázta a 2020-as Európa-bajnokság egyik helyszínét, amelyet el is nyert. Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció-fejlesztéséért felelős államtitkár elmondta, hogy a Puskás Aréna képében egy közepes, átlagos árszínvonalú aréna épült.

Az új stadionról és a nyitó mérkőzésről a Magyar Labdarúgó Szövetség szóvivőjét, Sipos Jenőt kérdeztük a Sportértékben. A műsorvezető Imre Lőrinc.