A szakértő szerint egy ilyen hosszú ideig tartó intenzív bővülés után törvényszerű, hogy bekövetkezik a megtorpanás. Úgy látja, hogy még egy Németországéhoz hasonló gazdaság esetében sem elvárható, hogy ennyi időn keresztül maximum kapacitáson pörögjön az ipar. Ennek ellenére azt látni kell, hogy vannak más problémák is, amik éreztetik a hatásukat. Az éves alapon majdnem 4 százalékos visszaesés olyan mértékű, ami egyáltalán nem megszokott egy ilyen erős ipartól. Az elemzők folyamatosan keresik az okokat és már több magyarázat is született a témában. A legegyszerűbb verzió szerint pusztán arról van szó, hogy kifutott a dinamikus növekedés és a világ nagy gazdaságai elértek egy olyan szintet, ahonnan már nehezebb tovább nőni. Ahhoz, hogy erről a majdnem történelmi csúcsról tovább tudjon erősödni a gazdaság, ahhoz egy jelentős termelékenységi javulásra lenne szükség, amit lehetetlen egyik napról a másikra előidézni. A másik nagyon népszerű magyarázat az a külső kockázatoktól való félelem. Ezen belül a legfontosabb tényezők a sokat emlegetett Brexit, illetve a kereskedelmi háború.

 

 

Twitter szemle

Virovácz Péter szerint az egyik legnagyobb bizonytalansági tényező az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Donald Trump kiszámíthatatlan viselkedése folyamatos félelem a világgazdaság szinte minden szegmensében. Erre az Európát érintő legjobb példa az autóipari vám kérdése, amit tavasszal egy fél éves parkoló pályára helyezett Trump, de senki sem tudja, hogy mi lesz, amikor a hat hónap lejár. Az USA elnökének elég bal lábbal felkelnie, hogy a globális gazdaságot meghatározó döntéseket hozzon, ráadásul ezeket rendszeresen a közösségi médiában hangoztatja először. Az elemző szerint borzasztóan furcsa megélni azt, hogy a szakmának folyamatosan a Twittert kell böngésznie, hogy le ne maradjanak valamilyen világrengető fordulatról.

Ez a bizonytalan légkör, amit Donald Trump teremtett, rányomja a bélyegét a világgazdaság hangulatára. Hiszen hiába lélegezhetett fel a német autóipar, amikor az elnök 6 hónappal elhalasztotta az autóipari vámok kivetését, semmi nem garantálja, hogy a határidő lejártával nem fogja tényleg bevezetni őket. Az sem kizárt, hogy úgy dönt, nem várja meg a fél év leteltét. Tehát Németország nem érezheti magát biztonságban, és ez a bizonytalan helyzet hatással van a beruházásokra, fejlesztésekre és ez önmagában visszarántja a német teljesítményt.

Mi lenne, ha…?

Tegyük fel, hogy csoda történik és az Egyesült Államoknak és Kínának sikerül megegyeznie egymással, a britek meggondolják magukat és az iráni helyzet is rendeződik. Virovácz Péter szerint tagadhatatlanul könnyebb helyzetbe kerülne Németország, ha kikerülnének a képből ezek a kockázati tényezők, de a probléma önmagában ezzel még nem oldódna meg. Nem lehet elmenni amellett, hogy strukturálisan problémák vannak a német gazdasággal. Évekkel ezelőtt még egyértelmű volt, hogy Európa egyik legfejlettebb gazdasága a német. Azonban ez az előnye már nincsen meg, ami abból fakad, hogy az elmúlt évtizedekben Németország nem igazán költött fejlesztésekre. Ebbe az infrastrukturális és a digitális fejlesztéseket is bele kell érteni. Ha megvizsgáljuk a német költségvetést az elmúlt 5 évre visszamenőleg, akkor azt látjuk, hogy mindig többletes volt. Tehát az ország több pénzt vont ki a gazdaságból, mint amennyit belefektetett és ennek a hatásai máris kimutathatóak a német ipar teljesítményében.

 

 

Tehát arról van szó, hogy gyökeres politikai változásokra van szükség ahhoz, hogy a német gazdaság ismét szárnyalni tudjon. A szigorú költségvetési szabályokat el kellene engedni és kinyitni a pénzcsapot, hogy a szükséges fejlesztésekre lehessen költeni. Amennyiben ez nem történik meg, akkor lényegtelen, hogy a világgazdasági problémák megoldódnak-e vagy sem. Ahogyan Mario Draghi is jelezte, a monetáris politika már nem elég és a fiskális politikát is be kell vonni az előrelépés érdekében. Tehát Európa jövőjével kapcsolatban nagyon fontos lesz, hogy az EKB élén Mario Draghi utódja tovább viszi-e ezt az elképzelést.

Virovácz Péterrel Nagy Károly műsorvezető beszélgetett a Trend FM Reggeli Monitor című műsorában. Az interjút itt meghallgathatják: