Egyre több közepes cég fontolgatja a tőzsdére lépést

BÉT50 kiadvány

Michaletczky  Márton, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) igazgatója a Trend FM, A Nap vendége műsorában azt mondta, hogy azok a vállalkozások szerepelnek a kiadványban, amelyek idővel, akár tőzsdei szereplők is lehetnek. Azt szeretnék, hogy minél több közepes vállalkozás jelenjen meg a tőzsdén. Alapvetően olyan vállalkozásokat akarnak ezzel bemutatni, amelyek sikeresek. „Ez a siker megmutatkozhat a számokban, például nagy árbevétel- vagy nyereségnövekedést produkáltak, különösen versenyképesek, vagy éppen valamilyen különleges finanszírozási történetet tudnak mutatni, esetleg jól megoldották a generációs tulajdonosváltást” – sorolta a kiadványba kerülő cégek jellemző tulajdonságait Michaletzky Márton.

A BÉT igazgatója szerint a kiadványban szereplő cégek egy része alkalmas arra, hogy megjelenjen a tőzsdén, de ez nem megy egyik napról a másikra. Ezért is kell minél több bátorítás és segítség az ilyen tőzsdéknek.

Arra a felvetésre, hogy egy közepes vállalkozásnak momentán most luxus tőzsdére mennie, Michaletzky Márton úgy válaszolt, hogy a nemzetközi trend is kezd megváltozni, egyre több közepes cég jelenik meg a tőzsdén. 20 évvel ezelőtt a londoni tőzsde is nyitott már egy ilyen szekciót.

Kisebb 1,5-2 milliárd forint árbevételű cégeket is bemutattak a BÉT50 kiadványban, de nagyobb vállalkozásokat is. Sok családi tulajdonú céget is megjelent az összeállításban. A családi vállalkozásoknál a generációváltás problémája szembetűnő. A BÉT50 kiadványban 23 családi vállalkozás van, ebből hétnél zajlott le a generációváltás, és tíznél folyamatban van. Az egyik legnagyobb kihívás a munkaerőhiány a vállalatok számára.

Xtend Piac és Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap

Szeptember 20-án jelentették be, hogy elindult az úgynevezett Xtend piac. Ezt kifejezetten a közepes vállalkozásokra szabták. Michaletzky Márton szerint az ehhez való csatlakozás kiváló első lépés lehet közepes vállalkozások számára, hogy megjelenjenek a piacon. „Figyelembe vettük azt, hogy egy közepes vállalkozásnak jóval nehezebb lehet kitermelni a tőzsdei bevezetést és a folyamatos tőzsdei jelenlétet a piacon, ezért ennek a vállalattípusnak egy rendkívül kedvező díjszabást hoztak létre” – mondta a Trend FM A Nap vendége műsorában Mihaletzky Márton.

Létrehozták a kijelölt tanácsadó intézményrendszerét is (angolul: Nominated Advisor, vagyis a NOMAD intézményét.) Ezeknek a tanácsadóknak az a feladata, hogy segítsék a cégeket a felkészülés során, de akkor is támogassák őket, ha már ott vannak a tőzsdén. Ez a befektetőknek is jó hír – osztotta meg optimizmusát a Trend FM hallgatóival Michaletzky Márton.

Megjelent egy Kormányhatározat arról, hogy majd létrejön egy Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap, amiben 20 milliárd forint áll majd rendelkezésre arra, hogy közepes méretű cégekbe fektessenek. „Vagy olyan vállalkozásokba fektetnek, amelyek már ott vannak a tőzsdén, vagy olyanokba, amelyek hamarosan ott lesznek a platformon” – mondta a BÉT igazgatója. Mihaletzky Márton szerint van remény arra, hogy még idén elindulhat a Nemzeti Tőzsdefejlesztési Alap működése.

A cégek finanszírozási lehetőségei

A visszajelzések alapján a finanszírozással elég jól állnak a magyar vállalkozások. Főleg az európai uniós források és a jó hitelfelvételi lehetőségek miatt van ez így. Mihaletzky Márton szerint azonban ez pár év alatt könnyen megváltozhat, akár az EU-források csökkenése, akár a hozamemelkedés miatt. A hosszabb távon gondolkodó cégek már mérlegelik a tőzsdei bevezetést is.

A vállalkozások sorsa sokszor ott dől el, hogyan birkóznak meg a generációváltással, hogyan alakítanak ki profi menedzsmentet. „A 20-25 éve irányító cégvezetők és tulajdonosok nehezen engedik át az irányítást, és nehezen vonulnak a háttérbe, stratégiai tanácsadóként, átengedve a napi irányítási munkát a fiatalabb családtagjaiknak vagy éppen a vállalaton kívülről érkező cégvezetőnek” – sorolta a felmerülő üzleti kihívásokat Michaletzky Márton.

Magyarország üzleti egyenlőtlensége

A Budapesti Értéktőzsde igazgatójának meglepetésére nem akkora a vállalkozási túlsúly a főváros javára, mint amire előzetesen gondoltak. A nagyobb vidéki központokban is ki tudnak nőni olyan vállalkozások, amelyek jó pár milliárdos árbevételűvé tudnak erősödni. A mezőgazdaságban, főleg az állattenyésztésben érdekelt cégek erős súlyt képviselnek, mint ahogy a szállítmányozásban érdekeltek is.

Michaletzky Márton szerint a banki, az EU-s és tőzsdei finanszírozás nem egymás versenytársai, hanem egymást kiegészítő források. A tőzsdei megjelenés nemcsak pénzügyileg hat a vállalat életére, hanem egy plusz presztízst is jelent. Főleg az átlátható gazdálkodás lehet bizalomépítő az üzleti partnerek számára. Sőt, még a pályázatok során is versenyelőnyt jelenthet, ha egy közepes vállalkozás ott van a tőzsdén.

Tőzsdei bevezetés előtt – Elite program

Egy évvel ezelőtt vezették be az úgynevezett Elite programot. A Budapesti Értéktőzsde együttműködési megállapodást kötött a Londoni Értéktőzsde leányvállalatként működő ELITE S.p.A-val. A 2012-ben útjára indult program ma már számos országban jelen van és több mint 400 cég csatlakozott hozzá. Michaletzky Márton közlések szerint ennek az oktatási programnak az a lényege, hogy a csatlakozó vállalatoknak és vezetőiknek kapcsolatépítési lehetőségük nyílik hasonló méretű és tevékenységű európai nagyvállalatokkal, befektetőkkel, kereskedelmi bankok képviselőivel és tőzsdei szakemberekkel való találkozásra. Magyarországról ehhez a lehetőséghez jó pár cég csatlakozott. Ilyen együttműködése a londoni tőzsdével csak a magyar börzének van a kelet-közép-európai régióban. „Az Elite programhoz csatlakozó cégek a finanszírozási tranzakciókról jobban tudnak majd dönteni” – fejezte ki reményét a Budapesti Értéktőzsde igazgatója.

Tőzsdei forgalom

2016 végén az ALTEO és a Duna House is végrehajtott egy jelentősebb kibocsátást, de megjelent a tőzsdén a Waberer’s is. Bizakodóak, hogy december végéig újabb tőzsdei bevezetés is lehet. A kibocsátó cégeknek a tőzsdei bevezetés megérte, de hosszabb távon dől el, hogy a cégek mellett a befektetők hogyan profitálnak.

A magyar tőzsde előrelépését támogatja a jó magyar gazdasági klíma. Éves szinten 5 százalékkal emelkedett a tőzsde forgalma. Erős konkurenciát jelentenek ugyanakkor a magyar tőzsde részvényeinek az állampapírok. Michaletzky Márton közlése szerint szeretnék a lakossági befektetőket segíteni oktatással. Erre szolgál az úgynevezett BÉT Akadémia. Továbbra is inkább a külföldiek fektetnek be a magyar tőzsdén. Magyarországon a kisbefektetők részaránya magasabb, mint a régió más országaiban, de ezen van még mit javítani.

A háztartások nettó pénzügyi vagyona 40 ezer milliárd forint fölött van. A befektetéseknek a részvényarányát még érdemes lenne növelni.

2018 – Szabályozott Befektetési Ingatlan Társaságok

Michaletzky Márton szerint van olyan cég, amely már jelezte, hogy így szeretne megjelenni a tőzsdén. Az ingatlanfejlesztés és ingatlanüzemeltetés most pörög, Szabályozott Ingatlanbefektetési Társaságként pedig még adózási előnnyel is járhat ez a működési forma. Bizonyos feltételek teljesítése esetén ugyanis ezeknek a cégeknek nem kell társasági adót fizetniük – zárta gondolatait a BÉT igazgatója.

A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.