A változásban jelentős szerepe van annak, hogy tavaly szeptemberben a foglalkoztatottság szintje historikusan is kiemelkedő volt – fűzte hozzá a hivatal.

2024 szeptemberében a munkanélküliek száma 220 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,5 százalék volt.

A július-szeptemberi háromhónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15-74 évesek körében lényegében nem változott, 4 millió 709 ezer fő volt. Míg a férfi foglalkoztatottak száma 32 ezerrel, 2 millió 491 ezerre csökkent, addig a nőké 31 ezerrel, 2 millió 217 ezerre nőtt.

A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók létszáma kismértékben, 4 millió 545 ezerre emelkedett. Miközben a külföldön dolgozók létszáma érdemben nem változott, 108 ezer volt, a közfoglalkoztatottaké 10 ezerrel, 56 ezerre csökkent.

A 15-64 évesek körében a foglalkoztatási arány 0,2 százalékponttal, 75,3 százalékra bővült. A ráta a férfiak esetében 0,9 százalékponttal, 78,8 százalékra csökkent, a nőknél viszont 1,2 százalékponttal, 71,8 százalékra emelkedett.

A KSH közölte: a 2024. július-szeptemberi időszakban az inaktívak számának csökkenése mellett a 15-74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 26 ezerrel, 225 ezerre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,5 százalékponttal, 4,6 százalékra nőtt.

A férfiak esetében a munkanélküliek száma 121 ezer volt, munkanélküliségi rátájuk 0,7 százalékponttal, 4,6 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 103 ezret tett ki, a rátájuk kismértékben, 4,5 százalékra nőtt.

A jelentés kitért arra, hogy a munkakeresés átlagos időtartama 11,9 hónap volt. Az összes munkanélküli 45 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje keresett állást, ami 3,2 százalékpontos emelkedést jelent a tavalyi év azonos időszakához képest, míg a legalább egy éve munkát keresők a munkanélküliek 34 százalékát tették ki.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai alapján a KSH arról is tájékoztatott, hogy a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. szeptember végén az egy évvel korábbihoz képest 0,2 százalékkal, 228 ezer főre nőtt.

A részletekről Lakatos László kérdezte a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzőjét, Molnár Dánielt.