„Minden amerikai csapás a megfelelő választ vonja maga után" – szögezte le közleményben a fegyveres csoport vezetője, Akram el-Kaabi. Alig néhány napja egy másik iraki síita milícia, a Katáib Hezbollah azt jelentette be, hogy felfüggeszti az amerikai csapatok elleni támadásait, „hogy elejét vegye az iraki kormány megszégyenülésének".

A bejelentés hátterében vélhetően az áll, hogy a Pentagon a milíciát gyanúsítja a három amerikai katona halálát okozó dróntámadással, amelyet a Jordánia északkeleti részén működő egyik bázis ellen követtek el.

Bár közleményében az an-Nudzsaba úgy fogalmazott: „tiszteletben tartja" a Katáib Hezbollah döntését, leszögezte, hogy a maga részéről egészen a Gázai háború végéig, illetve az amerikai katonáknak a közel-keleti térségből való kivonásáig folytatják harcukat.

Október közepe óta legalább 165 támadás érte az Irakban és Szíriában állomásozó amerikai, illetve velük szövetséges nemzetközi erőket.

A Migrációkutató Intézet kutatója a Reggeli Monitorban úgy fogalmazott, a helyzet eszkalációja egyik félnek sem áll érdekében. Sayfo Omar kiemelte: az Egyesült Államok nem közvetlenül Iránnal áll szemben, hanem az Irán által támogatott különböző síita fegyveres csoportokkal Szíria és Irak területén. Az USA 1980 óta, a teheráni túszdráma óta nem intézett közvetlen csapást a perzsa állam területe ellen, az Irakban látható közvetett szembenállás azonban nem számít új keletűnek.

Joe Biden azt közölte, hogy nem áll szándékában eszkalálni a konfliktust. A kutató szerint ugyanakkor az amerikai elnök nincs abban a helyzetben, hogy puha választ adjon az amerikai katonák halálát okozó támadásra. „Biztosra vehető, hogy iraki és szíriai területeken nagyon kemény válaszcsapások lesznek az Iránnal szövetséges milíciák állomásai ellen. Az irániakkal való közvetlen konfrontáció viszont valószínűleg elmarad" – tette hozzá.