Még az év elején újabb 6 évre kinevezték a Költségvetési Tanács elnökének Kovács Árpádot. Több éves koncepciót fogadott el a szervezet a költségvetés fenntartható pályára állításával kapcsolatban. A 3 fős testület általában konszenzussal hozza meg a határozatait az éves költségvetésről. Az elmúlt évekkel szemben nem tavasszal, hanem ősszel fogadják el a jövő évi költségvetést, a választások miatt. Kovács Árpád azon a véleményen volt a műsorban, hogy a következő év költségvetésének elfogadása szempontjából jobb az őszi vagy év végi szavazás az Országgyűlésben.

Azt ugyanakkor elismerte, hogy vannak más országok is, amelyek a büdzsé tavaszi elfogadásával vagy kétéves költségvetéssel kísérleteznek. Kovács Árpád szerint Magyarországon a korai költségvetés – ha fokozatosan is –, de bevált. Az első korai költségvetésnél fennállt a veszély, hogy a Költségvetési Tanács vétót emel, mert új gazdasági makropályát szerettek volna látni. A vétó azért nem történt meg akkor, mert az utolsó pillanatban a kormány módosította a költségvetést. A Költségvetési Tanácsnak tehát van egy visszatartó ereje. Kovács Árpád szerint az előre hozott költségvetés akkor előnyös, ha konjunktúra van, és jók a világgazdasági kilátások.

Az idei költségvetési folyamatok megfelelőek, nincs szükség arra, hogy a 2018-as büdzséhez hozzányúljanak. Azzal, hogy megelőlegezte a Kormány még tavaly az Európai Uniós forrásokat, jótékony hatással lesz az idei költségvetésre. Ezek a pénzek ugyanis bevétel formájában megérkeznek majd az Európai Uniótól, és segítik a büdzsé folyó finanszírozását.

Egyre jobb kondícióban a magyar államháztartás

Kovács Árpád szerint jó remény van arra, hogy a GDP 2,4 százalékánál alacsonyabb lesz az államháztartási hiány, és egy jó mezőgazdasági teljesítménnyel elérhető a 4 százalék feletti gazdasági növekedés is.

Az elmúlt 6 évben drasztikusan csökkent az adósságszolgálat, amit a költségvetésnek a lejáró állampapírok és azok kamatai után fizetnie kell minden évben. Voltak olyan évek, amikor az adósságszolgálat több volt, mint, amit a magyar állam az egészségügyre tudott költeni. Sőt, a felhasználható Európai Uniós források mértékét is meghaladta. Most már ez a tendencia megfordult. Kovács Árpád a kedvező változást azzal magyarázta, hogy csökkent az elmúlt években a GDP-arányos államháztartási hiány, de javult az ország megítélése is, így könnyebben és alacsonyabb hozamok mellett tud a magyar állam forrásokat bevonni. Mindezek évi több száz milliárd forintos megtakarítást jelentenek a költségvetésnek. A Költségvetési Tanács elnöke szerint a költségvetési stabilitás Magyarországon tény.

Kovács Árpád úgy véli, hogy a jelenlegi, 3-4 százalékos GDP-növekedés fenntartható. Ehhez a bővüléshez 1,5 százalékpontot ad hozzá az európai uniós forrás, ami a Költségvetési Tanács elnöke szerint jelentősnek mondható. Fontos az is, hogy jóval alacsonyabbak az energiaárak, mint pár évvel korábban. „Történelmi hátszélnek a pillanataiban vagyunk, és el fog következni az, hogy eljönnek majd a hidegebb napok, amire készülni kell” – mondta Kovács Árpád, aki ebben a tekintetben egyetért az Állami Számvevőszék elnökével. Kovács Árpád szerint az sem fogja lényegesen befolyásolni a költségvetési és az államadóssági folyamatokat, ha az Eximbank tételeit végül mégiscsak át kell majd sorolni az állami pénzügyekhez.

A korábbi – még a ’90-es évek előtti időszakhoz is köthető – adóssághalmozásnak köszönhetően a magyar gazdaság „ólomcipőben fut” a régiós versenytársakhoz képest, de Kovács Árpád szerint, míg a magyar pénzügyi kormányzat folyamatosan csökkenti a GDP-arányos államadósságot, addig a többiek 20 százalékos vagy még alacsonyabb adósságpályáról növelték a tartozásaikat 60 százalék közelébe. „A vidám barakk időszakának a költségvetési kicsapongásait most fizetjük vissza” – osztotta meg a véleményét a Költségvetési Tanács elnöke.

A vérmesebb vélemények szerint a magyar gazdaság uniós források nélküli növekedési képessége 3 százalék körül van, főként az autóiparnak és az építőipari boomnak köszönhetően. Az uniós forrásokért sokat dolgozott az ország, és jó hogy vannak, sok minden épült belőle - elemzett Kovács Árpád. Úgy látja, hogy Magyarországnak az európai uniós tagság sok mindent hozott. A kereskedelem sokkal gyorsabb lett a vámunióval, és ez nagyon sokat jelent nemcsak a magyar gazdaságnak, hanem az összes többi országnak. Ez mindegyik tagállamnak jót tett. Kovács Árpád példaként említette, hogy a Visegrádi Országok külkereskedelme nagyobb Németországgal, mint a német-francia, vagy a német-kínai külkereskedelmi volumen.

A közgazdász szerint Magyarország esetében versenyképességi növekedésre van szükség a 2020 utáni időszakra, amikor csökkenhet az európai uniós támogatások mértéke. Főleg a bürokratikus ügyintézésben és néhol a munkaerő-piaci szabályozásban lenne szükség a fejlődésre. Kovács Árpád szerint óriási gazdasági potenciál van a Visegrádi Országokkal való együttműködésben.

Az euró bevezetése álom?

Ha a magyar gazdaság teljesítménye úgy alakul, hogy belesimul az EU-teljesítményébe, akkor szóba kerülhet a magyar euró. Akkor is nehezen lehet majd mást mondani, ha a környező országok közül Lengyelország, Csehország és Románia is bevezeti az eurót.

Kovács Árpád megemlítette, hogy Magyarországon egyébként a nagyobb cégek sokszor euróban számolnak, mint ahogy a nagyobb áruházakban is lehet már euróval fizetni. De ezekben az esetekben is megjelenik az árfolyammal való játék.

Az euró bevezetésével sok minden egyszerűsödne, de csökkennének a kockázati költségek. Szlovénia és Szlovákia euróbevezetése bejött, de azért nehéz évek után. Kovács Árpád példaként hozta fel, hogy a magyar, forintalapú bankkártyákkal is lehet pénzt felvenni, például Olaszországban. Magyarán, részleges együttműködése már most is van a magyar pénzügyi rendszernek az euróövezettel, de ezt még befolyásolja az árfolyam váltakozása.

A Költségvetési Tanács elnöke nem kívánta kommentálni az euró-forint árfolyamát, ugyanakkor biztonságosnak látja az árfolyamszintet. A 0,9 százalékos alapkamattal kapcsolatban úgy vélte, hogy segíti az olcsóbb hitelezést és az alacsonyabb államadósság költségeket. Az, hogy ez meddig tartható fenn, az a Magyar Nemzeti Bank hatásköre.

Az elmúlt 10 évben több autópálya és gyorsforgalmi szakasz épült, mint az azt megelőző 50 évben. Kovács Árpád így érzékeltette azt, hogy az átlagember miként érezheti a gazdasági növekedés hatását. A Költségvetési Tanács elnöke szerint minden statisztika alapján nőttek a jövedelmek és a fogyasztás is. Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést.

A műsor és a cikk a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány támogatásával készült.