Bankárként az egyik szemem sír, a másik nevet, amikor a jelenlegi 1,05 század százalékos jegybanki alapkamat teremtette piaci helyzetet szemlélem. Az alacsony Irányadó ráta ugyanis egyfelől kedvezőtlen a befektetők és a megtakarítani szándékozóknak, másfelől viszont üdvözlendő a hitelfelvétel előtt állók számára, mind a háztartások, mind a vállalati szféra szempontjából - fogalmazott a Budapest Bank vezérigazgatója. Zolnai György a hitelintézeti szempontokat is figyelembe véve kiemelte, hogy a bank nyereségességének fenntartása szempontjából kettős hatása van az irányadó rátának. Az alacsony kamatkörnyezet ugyan sokakat ösztönözhet hitelfelvételre, viszont a Budapest Banknál már tíz bázispontos alapkamat-csökkenés is néhány milliárd forintos nyereségkiesést okoz. Az elmaradó profitot pedig ilyen esetekben leginkább új piacok felkutatásával vagy eddig nem kínált szolgáltatások, termékek bevezetésével igyekeznek pótolni. A Növekedési Hitelprogramról (NHP) szólva Zolnai György elismerte, hogy az ügynek egészen hamar annak pártolója lett. Már csak a számok összevetése miatt is: a korábbi 10-12 százalék helyett 2,5 százalékos kamattal egészen más, sokkal ígéretesebb  finanszírozási tervet tud készíteni már a vállalkozó és a bank is. Nem mellékesen az NHP bevezetésével végre beérte hazánk a környező országokat, amelyek piacán már korábban hasonlóan alacsony kamattal lehetett a vállalkozásoknak hitelhez jutni.

A Budapest Bank vezérigazgatója egy közelmúltban tartott regionális konferenciára hivatkozva elmondta, hogy a hosszú évek óta nehéz helyzetű magyar pénzügyi szektor szereplői most beszélgettek először pozitív kilátásokról, elsősorban a makrogazdasági előrejelzések okán. Az utóbbi időszak három százalék körüli gazdasági növekedése, a munkanélküliség folyamatos csökkenése egyaránt bizalomra ad okot. Jóllehet, figyelemre méltó jelenség az is, hogy eközben egyes cégvezetők munkaerő-hiányról számolnak be. Miközben egyre nagyobb a körükben a beruházási hajlandóság, s egyre aktívabban veszik igénybe ennek érdekében a támogatásokat is. Zolnai szerint 2007 óta nem volt ilyen kedvező a helyezet a magyar gazdaságban, aki a bankok háza táján is pozitív folyamatokról számolt be: javult az ügyfelek fizetőképessége és érezhetően csökkent a rossz hitelek aránya is. Mindehhez persze nem elhanyagolható mértékben járult hozzá a devizahitelesekkel való elszámolás és az adósságok forintosítása. Ugyanakkor szembesülni kell azzal a sajnálatos ténnyel is, hogy egyre jobban olvad a bankszektor „megélhetési jégtáblája” – fogalmazott a bankvezér. A  szektor egészére igaz, hogy csak tavaly a teljes hitelállomány nyolc százalékkal csökkent, fogyatkoznak az ügyfelek, és egyenként is öt-tíz százalékkal kevesebbet költenek bankolásra. A piacon 16 százalékkal csökkent a nettó kamat és díjbevétel, tehát egyértelmű, hogy a magyarországi banküzem zsugorodó „iparág”. Zolnai szerint, egy valódi iparágban ilyenkor már meghúznák a vészharangot, de legalábbis kimondanák, hogy súlyos a helyzet. A bankoknál azonban ennek ellenére növelhetők a költségek, jelentősebb mértékben az IT-fejlesztések vagy éppen a szabályozási ráfordítások miatt, amelyek mind a növekedést szolgálják: így például a komplett átállás az egységes európai számviteli rendszerre.

Mindezek figyelembe vételével a vezérigazgató saját bevallása szerint büszke arra, hogy a Budapest Bank minden évben tízmilliárdos nyereséget képes termelni. Tavaly például, a tulajdonosváltás után (az állam a hitelintézetet az amerikai General Electric-től vásárolta meg) a tervezett kilenc milliárd forintos nyereséghez képest 15 milliárdot produkáltak, és a mérlegfőösszeget is nyolc százalékkal bővítették csoport szinten. A mintegy két évtizedekig korábban az Egyesült Államokban tevékenykedő szakember célja a jövőben is a hitelintézet nyereségességének fenntartása és növelése. A General Electric-től kapott forrásokat még az adásvétel után visszafizették, pontosabban a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a jelenlegi tulajdonos hitelével cserélték le. Majd tavaly év végére a bank teljesen önfinanszírozóvá vált. A tulajdonváltás miatt nem kellett fiókokat bezárni és leépíteni, sőt tavaly még vettek is fel 150 embert időszaki munkákra.

Szerencsés adottságnak értékelte a szakember, hogy a bank egész rendszere, a kártyarendszer kivételével, magyar. Ugyanakkor a háttérrendszereket, így például a levelezést, a hr-nyilvántartást vagy éppen a főkönyvi blokkot „magyarítani” kellett. Jelenleg még egy tucat ilyen jellegű projekt fut a banknál, amelyekkel a vezérigazgató reményei szerint idén végeznek. Ahogy Zolnai fogalmaz, a nagyok között a legkisebb, univerzális szolgáltatásokat nyújtó Budapest Banknál nem terveznek stratégiai váltást. Tovább kívánják fejleszteni a fő profiljukat jelentő, mintegy 80 százalékban meghatározó kis és közepes vállalkozási ügyfelek kiszolgálását. A hozzájuk kapcsolódó üzletág már régóta zászlós hajója a hitelintézetnek, ám az őstermelői hitelt csak 2015 őszén vették fel a kínálati palettájukra. Igaz, ügyféligény korábban is volt e termékre, ám az amerikai tulajdonos nem kívánt ebbe az irányba nyitni - sorolja az előzményeket a vezérigazgató. Az országos, mintegy száztagú hálózatban sokan keresik ezt a konstrukciót. Tart a földárverezések véglegesítése és a földhitelek folyósítása. Az MFB-n keresztül igényelhető, plusz források pedig kiegészítik ezeket.

A nyolc magyarországi nagybank közül a Budapest Banknak volt a legkisebb része a devizahitelezésben, még azzal együtt is, hogy az autófinanszírozásban a bankcsoport a második-harmadik legnagyobb ügyfélkört mondhatja magáénak az országban. Az egész történet konszolidáltan hárommilliárd forintos veszteséget okozott, de erre az évre ezt a tételt már átváltották forintra, ami az ügyfelek számára is sokkal kiszámíthatóbb konstrukciót jelent - húzta alá a vezérigazgató.

Idén a kormány Családi Otthonteremtési Kedvezménye jó lehetőséget biztosít a hazai bankok számára. A Budapest Bank is kialakított erre a konstrukcióra egy terméket, amely iránt nagy az érdeklődés. Az újépítésű lakások hiánya azonban egyelőre visszafogja a piacot - véli Zolnai György. Megítélése szerint csak jövő évre várható az újépítésű ingatlanok piacának a felpezsdülése. A vezérigazgató úgy ítéli meg, az idei év jó lehetőségeket ad arra, hogy a lakossági piacon is növekedni tudjon a Budapest Bank. Egyfelől az agrárprogramok folytatásával, másfelől a személyi hitelekkel és a bankkártyákkal kapcsolatos fejlesztésekkel. Ez utóbbi esetében a Budapest Bank vezette be a magyar piacon először az azonnal elérhető, úgynevezett instant kártyát, és két hónapon belül új innovációs plasztikkal is megjelenik a piacon. Ezt a terméket egyébként a Telenorral közösen fejlesztik a mobilfizetés korszerűsítése érdekében.

A műsor együttműködő partnere a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány.