Rasztovits Dávid elmondta, hogy a vakcina útlevél melletti elsődleges kérdés az, hogy ki vagy kik fognak ilyet kiállítani? Minden ország saját okmányt készít, vagy lesz egy Európai Uniós esetleg egy nemzetközi egységes útlevél? Az egyértelmű, hogy minél több országról van szó, annál nehezebb egy mindenki által elfogadott standard igazolást elfogadni, viszont amennyiben több különböző okmány jön létre, akkor meg kell oldani, hogy ezek kompatibilisek legyenek egymással. Egyelőre ezen a téren nincs egyetértés, viszont az idő sürget, hiszen a nyár egyre közelebb van.Azt mondani sem kell, hogy nagyjából 150 ország konszenzusát egy egységes útlevél formájába önteni nem kis feladat. Ezen egyértelműen a nagy nemzetközi szervezeteknek, többek között az ENSZ-nek, a WHO-nak és a Turisztikai Világszervezetnek minden követ meg kell mozgatnia az ideális megoldás kidolgozásához. Azt pedig hozzá kell tenni, hogy a járvány alakulása sem könnyíti meg a helyzetüket. Hétről-hétre hallani, hogy újabb a koronavírus újabb mutációi ütik fel a fejüket a világ különböző pontjain, vannak akik már harmadik hullámról beszélnek, egyes országok pedig tovább vagy újra szigorítanak a belső megszorításaikon. Ezt a rengeteg változót egy képletbe foglalni és a végén még egy megoldást is találni nem kis feladat.

Hogyan utazzunk a jövőben?

Természetesen nem valamilyen science-fiction filmről van most szó, hanem olyan megoldásokról, amik egyébként a mindennapi életünk részét képezik most is. Az egyre magasabb fokú digitalizáció világában, amikor szinte már mindenkinek van egy okos eszköz a zsebében, akkor miért ne lehetne ezt összekötni mondjuk a vakcina útlevéllel? Egy szoftver telepítésével létre lehetne hozni egy olyan adatbázist, ami automatikussá és így gyorsabbá tehetné az utazást, például úgy, hogy egy repülőjegy vásárlása esetén a rendszer és a telefonos szoftver egy szinkronizálás után jelezné, hogy nincs meg a megfelelő védőoltás, így nem ajánlott az utazás. Ez a rendszer a jövőben felmerülő más hasonló járványoknál is hatékony lehet, ami a koronavírus mutálódását látva indokoltnak tűnhet.

A helyzet viszont nem annyira egyszerű, mint az egyszer egy. Az imént felvázolt rendszer amellett, hogy a járvány terjedését értelemszerűen lassítaná, más aggályokat felvethet. Érzékeny adatok tömeges kezeléséről van szó, ami manapság az egyik legérzékenyebb téma a digitális világ fejlődésével. Átláthatóság és biztosítékok kellenek az embereknek és ez is egy igen magas léc, amit az országoknak és a nemzetközi szervezeteknek meg kell oldani.

Azt még fontos leszögezni, hogy az utazás ilyen fokú megkötése nem egy új keletű dolog. Európában valamilyen mértékben elszokhattunk tőle, hogy akár egy országhatáron megállítanak minket, de a világ egészét nézve ez egy bevett rendszer. Afrika országainak nagy részébe eddig se lehetett különböző oltások nélkül belépni, illetve ha az Amerikai Egyesült Államokra gondolunk ott a vízum megszerzéséért is ki kell töltenünk különböző iratokat. Ezek akár még érzékenynek tekinthető adatokra is kiterjedhetnek, hiszen az országba érkezéskor megkérdezik az embert, hogy mi járatban érkezett az USA-ba. Ez eddig sem jelentett gondot, véli Rasztovits Dávid és hozzá teszi, hogy a jövőben, ha változnak az utazási szokások ahhoz is hozzá tudunk majd szokni. Cserébe pedig utazhatunk majd, amire nagyon sokan vágynak.

Rasztovits Dáviddal, a Digitális Turizmus Zrt. vezérigazgatójával Érczfalvi András készített interjút. A teljes beszélgetést itt meghallgathatják.