Kormányzati segítséget semmilyen formában nem kaptak, mert az adó- és járulék-elengedésekből sem részesülhettek. A piacon úgy számolnak, hogy a 10-12 ezer ügyvéd döntő része azért nem megy tönkre, de pár egyéni ügyvéd biztos, hogy visszaadja majd a megbízatását, főleg azok, akik az ingatlanpiaci ügyekre szakosodtak, és idáig is a megtérülési határon billegtek. Bende Mátét, a Pro/Lawyer Consulting cégvezető partnerét Nagy Károly kérdezte.

Több mint 1000 magyar jogász töltötte ki az online, anonim kérdőívet, amelyet a jogi és ügyvédi marketinggel foglalkozó Pro/Lawyer Consulting készített. Az önbevalláson alapuló felmérés vizsgálta a munka mennyiségének változását, a bevételek csökkenését és a jogterületeket, ahol több vagy kevesebb munkája volt a jogi szolgáltatóknak. A felmérés külön vizsgálta az ügyvédek és az ügyvédjelöltek helyzetét.

A demográfia

A kitöltő ügyvédek 55 százaléka Budapesten dolgozik, 28 százaléka vidéki nagyvárosban, 17 százaléka pedig vidéki kisvárosban. 73 százalék egyszemélyes ügyvédi irodában vagy egyéni ügyvédként tevékenykedik, 18 százalék néhány fős irodában, a többiek pedig közepes vagy nagyméretű, illetve nemzetközi ügyvédi irodában. Bár a felmérés nem volt reprezentatív, ez az arány összhangban van a kb. 12 ezer ügyvéd országos eloszlásával.

Csökkent a bevétel?

Kirajzolódik, hogy mint az sejthető volt, az ügyvédek jelentős részét megviselte az utóbbi néhány hónap. Csak az ügyvédek 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem csökkent a bevétele az utóbbi hónapokban a vírus miatt. 20 százalék mondta, hogy 10-30 százalék közötti csökkenést tapasztalt, 25 százalék vallott be 30-60 százalék közötti csökkenést, 22 százaléknak még ennél is nagyobb, 60 százalék fölötti bevétel-kiesése volt.

Ahogy egy ügyvéd fogalmaz: „Mindenki azt hiszi, hogy az ügyvédnél zsákszámra áll a pénz, pedig rengeteg kiadásunk van a felelősségbiztosításon, kamarai tagdíjon, bérleti díjon felül is. Rengeteg fiatal, pályakezdő ügyvéd, még akár egy-két éve praktizáló ügyvéd is teljesen kilátástalan helyzetbe került, pedig rengeteg évébe, és rengeteg pénzbe került, hogy eljusson odáig, hogy nyisson egy irodát.”

Változó munkatípusok – mi nőtt, mi csökkent?

Várható volt, hogy legnagyobb mértékben az ingatlanjoggal kapcsolatos munkák csökkentek, ezt minden negyedik ügyvéd jelölte meg válaszában. Ezután következtek a peres és a céges ügyek (20, illetve 15 százalékuk tapasztalt visszaesést). Büntetőügyeket, peres ügyeket, családjogot 5-5 százalékban jelöltek meg az ügyvédek.

„Az M&A és finanszírozási ügyeket is 5 százalék körül jelölték meg, de az adatok elemzéséből kiderült, hogy ezeket a területeket a nagy irodák tagjai 38 százalékban jelölték meg – érthető, hiszen a nagyobb volumenű tranzakciók ezeknél az irodáknál összpontosulnak” – mondja Bende Máté, a Pro/Lawyer Consulting tulajdonosa.

Ahogy arra számítani lehetett, a munkajogi megbízások aránya nőtt a legnagyobb mértékben – 32 százalék jelölte meg ezt a területet. Második helyen szintén nem meglepő módon a követeléskezelés végzett.

Ahogy egyikük megjegyezte: „Előfordulhat, hogy a visszaesés ellenére a munka összességében még több is lett, mint korábban, de ez azért van, mert a számlázható órák lecsökkenése miatt sok marketing jellegű munkát várnak el az illetőtől (pl. online előadás tartása, cikkírás, tájékoztatók készítése).” Illetve „A munkamennyiség növekedett, de azért került erre sor, mert a leépítés során az irodától távozó kollégák munkáit át kellett venni. Tehát nem a megrendelések száma növekedett, hanem a munkateher nőtt az alkalmazottakon, akik megmaradtak.”

Leépítések és megszűnések

Arra a kérdésre, hogy vajon az ügyvédek mekkora részét érinti negatívan a helyzet, a válaszadók csak 1 százaléka nyilatkozta, hogy senkit vagy maximum minden tizediket. 45 százalék úgy véli, hogy mindenkit vagy szinte mindenkit, a kitöltők 1/3-a szerint pedig az ügyvédek több mint felét.

Az ügyvédek 90 százaléka azt válaszolta, hogy nem történt leépítés az utóbbi hónapokban – ennek az az oka, hogy egyéni ügyvédek vagy egyszemélyes ügyvédi irodák a válaszadók nagy része. Ahol leépítés történt, ott nagyobb részt az adminisztratív személyzetet érintette, de 4 százalék jelölte meg, hogy jogásztól kellett megválniuk.

Az ügyvédek egyötöde bizakodó és úgy véli, hogy minden ügyvéd praxisa túléli a válságot. 42 százalék úgy gondolja, hogy az irodák egy tizede megszűnik, 23 százalék tippel az egy ötödnek az eltűnésére, és 12 százalék prognosztizál 30 százaléknál több praxis-megszűnést. De, ahogy egy válaszoló tömören összefoglalta:

„Önmagában nem a koronavírus miatt szűnik meg a praxis - annál, aki a praxis feladását fontolgatja, ez még egy indok lesz.” Illetve ahogy egy másik ügyvéd fogalmaz: „Azoknak nincs bevétele, akik főként magánszemélyeket képviselnek. A perek esetén a bizonytalanság normális reakció. Az ingatlanpiac nyilván kivár. Az emberek jelenleg, ha lehet csak telefonon érdeklődnek, nem akarnak ügyvédre költeni. Ez van, de nyilván szükség lesz ránk, úgyhogy én pozitív vagyok.”

Szükség van kormányzati segítségre?

A megkérdezett ügyvédek több mint háromnegyede úgy véli, szükség lenne (vagy lett volna) valamilyen kormányzati intézkedésre az irányukban. Elsősorban járulékcsökkentéssel vagy a járulékok elengedésével lennének elégedettek, esetleg a KATÁ-s vállalkozókat segítő intézkedések kiterjesztését a KATA szerint adózó ügyvédekre is. Sokan írták, hogy többet vártak a Kamarájuktól, erősebb igényérvényesítést, illetve általános és könnyen igénybe vehető tagdíj-kedvezményt (vagy a tagdíjak elengedését néhány hónapra). Ha az ügyvédek nem végeznek munkát, akkor is több százezer forintos költségük keletkezik, az irodabérletből, a tagdíjból, a kötelező felelősségbiztosításból és az infrastruktúra fenntartásából.

Elsősorban az egyszemélyes irodák vagy az egyéni ügyvédek szeretnének kormányzati segítséget, 5-ből 4 hiányolja ezen intézkedéseket. Ahogy nő az iroda mérete, úgy csökken az igény a segítségre, de még a nemzetközi irodákban dolgozók fele is a kisegítés szükségességét jelölte meg. Leginkább a közepes méretű irodákban dolgozók azok, akik nem tartanak erre igényt, 58 százalékos arányban.

Jövőkép – mire számítanak?

Többen bizakodóak az elektronikus eljárásokkal kapcsolatban, de több kritika is érte az online bírósági rendszert, többek közt a határidőkkel, az ügyintézés nehézkességével és a Skype-tárgyalás formátummal kapcsolatban érkezett a legtöbb kritika. Nem is csak az ügyvédeket állította kihívások elé, de a per résztvevői, például a tanúk vagy más érintettek meghallgatása is problémás volt az utóbbi hetekben.