Az év első feléig mind a vállalatoknál, mind a háztartásoknál folytatódott az erős hitelállomány-növekedés. A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint bár érdemi rövid távú hitelezési kockázatok még nem alakultak ki, a lakásárak túlértékeltsége historikusan magas szintre emelkedett, ez pedig középtávon már a kockázatok megjelenését hozhatja magával. A Magyar Nemzeti Bank úgy érzékelte, hogy az elmúlt időszakban már a hitelezés is csökkent, ahogy megjelentek az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai.

Az MNB döntött arról, hogy aktiválja az úgynevezett anticiklikus tőkepufferrátát, 2023. július 1-jétől. Ez 0,5 százalékos plusz tőkekövetelményt jelent a kereskedelmi bankoktól. A lépés a jegybank várakozásai szerint erősíti majd a kereskedelmi bankrendszer ellenálló képességét egy esetleges gazdasági-pénzügyi sokkhelyzet kialakulása esetén. Ahogy Szakács János fogalmazott, a döntést azért hozták, hogy legyen elegendő veszteségviselő képességük a hazai pénzintézeteknek a hitelezési kapacitásuk jövőbeni fenntartására. Egy komoly pénzpiaci egyensúlytalanságra is felhívta a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank. Bár az alapkamat 13 százalék, a jegybanki betéti tendereket pedig már 18 százalékon tartják meg a kereskedelmi bankok felé, sok pénzintézetnél beragadtak a saját ügyfeleiknek ajánlott betéti kamatok. Ez pedig hosszabb távon akár likviditási problémát is okozhat, ha a betétek helyett más befektetési formák mellett döntenek az ügyfelek.

A banki hitel portfólióminőségben azonosítható kockázatok közé sorolta egyébként a jegybank, hogy a magasabb energiafogyasztású ingatlanfedezetek leértékelődhetnek, a kistelepüléseken élők érintettsége pedig itt az átlagosnál magasabb lehet. A Nemzeti Bank adatai szerint a lakossági hitelállomány legfeljebb 5-10 százalékánál a hitelkockázat érdemben nőhet, ezekre az adósokra kell majd nagyobb figyelmet fordítaniuk a bankoknak. Úgy tűnik egyébként, hogy egyre inkább szigorodnak a kereskedelmi bankoknál a hitelfeltételek, főleg vidéken, ahol nehezednek a megélhetési lehetőségek, leginkább az emelkedő energiaárak miatt.

A jegybank szerint gyakorlatilag eltűntek az új változó kamatozású kölcsönök a piacról. 22 százalékra csökkent a változó kamatozású hitelek aránya a magyar kereskedelmi bankrendszerben, amelyeknek a jövő év első felének a végén, a kamatstop kifutásával lehetnek pénzügyi kockázatai. A banki online hitelezési folyamatok fejlesztése mára nem csak hatékonysági, hanem versenyképességi és pénzügyi stabilitási kérdéssé is vált. A személyi hitelek piacán idén júniusra már a hitelnyújtás 20 százaléka online történt, a második negyedévre már csaknem  200 ezer ügyfélnek, a banki hitellel rendelkezők 8 százalékának volt online hitelfelvételi tapasztalata. Az online nyújtott személyi hitelek az offline ügyintézéshez képest nem kockázatosabbak. Alacsonyabb hitelösszeget, rövidebb határidőre vesznek fel, általában tapasztaltabb fiatalabb hitelfelvevők. Az MNB továbbra is kiemelt figyelmet fordít az éghajlatváltozásból eredő pénzügyi stabilitási kockázatok értékelésére. A bankok hitelkitettsége számottevő az éghajlatváltozás kockázataival szemben. Az aszály miatt is emelkedhet a bankok hitelkitettségének kockázata. Ez iparáganként eltérő lehet, de még nincs elegendő adat ezeknek a kockázatok felmérésére, ezért a Magyar Nemzeti Bank további adatokat gyűjt ebben a kérdésben.

Itt tekinthető meg az MNB teljes sajtótájékoztatója.