Tavaly 40 elektromos buszt helyeztek forgalomba Budapest elővárosi közlekedéseinek támogatása érdekében. Mivel az orosz-ukrán háború gazdasági hatásai miatt most a magyar állam letiltotta a beruházásokat és az újabb beszerzéseket, ezért nem annyira jó perspektíva az új elektromos buszok piaca, mint akár 1-2 évvel ezelőtt, amikor a kormány meghirdette a Zöld Busz Programot.

Az elektromos buszgyártóknak a lehető legrosszabbkor jött az energiaválság, mert most Nyugat-Európában is minden a spórolásról, az energiatakarékosságról szól. Az üzemeltetőknek most kevésbé gondolnak arra, hogy lecseréljék a dízeljárműveket. Még a korábban meghatározott időpontokat sem fogják betartani valószínűleg a franciák és a németek. Valószínűleg a német megrendelések teljesülése lehet reális.

Ki fog e-buszokat venni?

„Másfélszer-kétszer többe kerül egy elektromos busz a dízeljárművekhez képest. Nagyjából 140 millió forint egy új elektromos, míg a dízelek 75-80 millió forint közötti összegbe kerülnek. Az üzemeltetési költség viszont alacsonyabb az elektromosoknál” – magyarázta Széles Gábor.

A BKV-nál és a Volánnál öregedik a járműállomány, de most az elektromosok teret vesztettek az energiaár-robbanás miatt. A cégtulajdonos szerint Magyarország helyzete is bonyolultabb lett emiatt, mert nehéz megmondani, hogy Paks 2 mikorra lesz kész az orosz-ukrán háború miatt. Ha viszont az új paksi blokkok meglennének, akkor is probléma maradna, hogy az energiahálózat olyan, ami ekkora mennyiséget nehezen tudna szétosztani. Néhány gerincvezeték-szakaszt felújítottak, de Magyarországon ezen a területen is jelentős beruházásokra lenne szükség.

Széles Gábor szerint közben felmerültek új energiaforrások is, például az LNG és a hidrogén. „De az egész helyzet teljesen bizonytalan, mert kiderült, hogy az Egyesült Államok és Katar például nem tud olyan mértékben cseppfolyósított földgázt szállítani Európának, hogy az teljes mértékben kiválthatná az orosz gázforrást. A hidrogéncellák viszont például az üzemanyagkérdést csak teherautók és vonatok esetében tudnák megoldani, már a buszok esetében sem jelentenének valós alternatívát, nem beszélve a személyautókról” – mondta az Ikarus vezetője.

Hozzátette, hogy gyártás tekintetében az Ikarus biztosan nem tér vissza a dízel technológiához, de az előfordulhat, hogy Ikarus márkanév alatt értékesítenek majd ilyen meghajtású buszokat, például afrikai országoknak. Legutóbb katonai buszokat gyártottak dízelmotorral a magyar kormánynak.

A műsorban szó volt arról is, hogy az eredeti tervek szerint 60 elektromos busz gördült volna le idén a gyártósorról, de valószínűleg csak 40-et tudnak elkészíteni, mert alkatrészhiány van a szállítási láncok akadozása miatt.

Sok múlik azon is, hogy a megrendelők milyen anyagi lehetőségekkel rendelkeznek. A vállalatnak ki kellett dolgoznia például bérleti konstrukciót az olyan vevők számára, akik rendelnének buszokat, de nem tudják őket egyszerre kifizetni.

Az adásban szóba került még:

- A teherautók platógyártása

- Az energiaszigetek gyártása

- Réspiaci lehetőségként lakótelepeken az energiaszigetek telepítése

- A németországi piac

Széles Gáborral, a Videoton és Ikarus nagyvállalatok elnök-tulajdonosával Emőd Pál beszélgetett. Itt hallgathatja meg a teljes Nap Vendége interjút.