Július 16-án került sor semleges területen, Helsinkiben Donald Trump és Vlagyimir Putyin találkozójára. A több mint négy órás találkozó zárt ajtók mögött zajlott, az eredményeiről jelenleg a sajtótájékoztató alapján lehet ítélni. Magáról a tárgyalásról nem sokat lehet tudni, csak azt, hogy a két államvezető érintette Szíria, Ukrajna, az amerikai választásokba való feltételezett orosz beavatkozás és az államközi kapcsolatok témaköreit. Megállapodás a találkozó végén nem született. A sajtótájékoztató pedig egyértelműen Vlagyimir Putyin győzelmével zárult: Putyin sokkal tapasztaltabbnak tűnt a kollégájánál, és mindenben érványesíteni tudta az akaratát. Ezzel szemben Donald Trumpot az a vád érte, hogy nem tudta képviselni az Egyesült Államok és a Nyugat érdekeit, diplomáciailag alulmaradt vele szemben.

A beszélgetésben több figyelmet szenteltünk az Eurázsiai Gazdasági Unió gazdasági eredményeinek is. A Kazahsztán-Belarusz-Oroszország hármasával 2015-ben elindult Unióhoz nem sokkal később Kirgiziztán és Örményország csatlakozott, így jelenleg öt tagja van. Az indulás azonban szerencsétlen módon pont egybeesett Oroszország 2014-es krími megszállásával – és az erre adott nyugati válasszal. Az Európai Unió és Egyesült Államok szankciókat léptetett életbe Oroszországgal szemben, amire Moszkva válasz-szankciókkal reagált. Erre jött rá az olajárak globális zuhanása, amely megrengette az orosz gazdaságot. Mindez komoly hatással volt az Eurázsiai Gazdasági Unióban résztvevő többi tagországra is, nemcsak Oroszországot érintette. 2014 óta az öt említett országban a fogyasztás jelentősen csökkent, az egymással való kereskedelem a mélypontra került.

2017 volt az első olyan év, amikor a mélypontból némi növekedést tudott felmutatni a külkereskedelem, de ez még mindig messze van a 2014 előtti szinttől. Az Eurázsiai Gazdasági Unió rossz gazdasági teljesítménye rányomta a bélyegét az egymással való kapcsolatokra is: Kazahsztán és Fehéroroszország is igyekezte megvédeni a piacait az orosz rubel értékvesztése miatti olcsó orosz áruktól, és mindez egymással szembeni vámháborúkban és politikai konfliktusokban bontakozott ki. Ahhoz, hogy az Eurázsiai Gazdasági Unió fejlődni tudjon, létfontosságú lesz a jövőben a tőke szerepe és Oroszország jobb gazdasági teljesítménye, különben a poszt-szovjet térség országai külső partnerek után nézhetnek: az Európai Unió vagy Kína irányában. Itt hallgathatja meg a teljes interjút.