Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott riporteri kérdésre elmondta: a kormány példátlan helyzettel találta szembe magát, de határozott választ adott a kihívásokra. A veszélyhelyzet és a kijárási korlátozások bevezetésével a legfőbb cél az volt, hogy ellaposítsa a járványgörbét, miközben az egészségügy felkészül arra, hogy az infrastruktúrája és a szakemberek megbirkózzanak az esetleges tömeges megbetegedésekkel. A nagyfokú figyelem és felelősség tette lehetővé, hogy elkerüljük az Olaszországban látott dermesztő és tragikus jeleneteket - emelte ki a miniszterelnöki megbízott.

Nyitrai Zsolt utalt rá, hogy míg Magyarország Kormánya a vírus megjelenése után 7 nappal kihirdette a veszélyhelyzetet, addig Németország 45, Franciaország pedig 55 napot várt ezzel a lépéssel. Hazánk 12 napot várt az iskolák bezárásával, Franciaország 54, Németország pedig 55 napot. A szórakozóhelyeket is negyven nappal előbb csuktuk be, mint az említett két ország – sorolta az adatokat Nyitrai Zsolt.

Az intézkedések lelassították a járvány terjedését, az egészségügy felkészült a legrosszabb forgatókönyvre, miközben mi a legjobbakat reméltük. Nagyon fontos volt, hogy a polgárok megértették, a helyzet súlyos, fegyelmezetten betartották a szabályokat, ezért köszönetünket fejezzük ki!

-tette hozzá.

Sokan vetették a kormány szemére, hogy visszaél a rendkívüli felhatalmazással, ám a koronavírus-törvény célja valójában a gyors döntéshozatal volt a rendkívüli helyzetben. Hiszen egy törvény átfutása az Országgyűlésben 2-3 hét, erre pedig nem volt idő. Eközben a törvényhozás többször ülésezett, mint annak előtte, Orbán Viktor pedig, ahogy meg is ígérte, hamarosan visszaadja az Országgyűlésnek jogosítványait – hangsúlyozta Nyitrai Zsolt. (Azóta Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy jövő hét kedden nyújtják be az Országgyűlésnek a veszélyhelyzet megszüntetéséről szóló javaslatot, a szerk.)

A járvány első szakasza véget ért – de ne felejtsük el, hogy nincs vége! Könnyítettünk a korlátozásokon, aminek örültek az emberek, de továbbra is óvatosnak kell lennünk. A vidéki enyhítések nagyjából két héttel előzték meg a budapesti intézkedések, hiszen a főváros a gócpont.

Az újrakezdés érdekében a kormány Gazdaságvédelmi Akciótervet dolgozott ki öt fő pontban foglalva össze a tennivalókat. A kabinet célja az volt, hogy ugyanannyi munkahelyet teremtsen, mint amennyit elveszítettek az emberek a járvány miatt.

Az akcióterv lényege: Magyarország Kormánya 3 hónapra átvállalja a kieső munkabér 70 százalékát, 3 hónapra átvállalja a kutatási, fejlesztési és innovációs munkakörben dolgozó diplomások bérének 40 százalékát, a magyar mikro-, kis- és közepes vállalkozások 1 főtől 250 főig pályázhatnak hatékonyságnövelő támogatásokra, amennyiben megtartják a munkavállalóik legalább 90 százalékát. 1-10 fő között 1 millió forintot, 11-50 fő között 750 ezer forintot, míg 51-250 fő között 500 ezer forintot kaphatnak munkavállalónként. Továbbá, magyar vállalkozások 0,1 százalékos kamatozású kedvezményes hitelt vehetnek fel 9 havi bérköltségükre, végül a kormány tőkeprogramot indít a magyar vállalkozások védelmére az ellenséges felvásárlásokkal szemben.

A hiteltörlesztési moratórium év végéig, (ha kel, tovább) segít a családokon, emellett adócsökkentéssel védi meg a kormány munkahelyeket, és bértámogatást folyósít az érintetteknek: erre már 7200 vállalkozás pályázott, s a támogatás 95 ezer munkahelyet mentett meg. Az interjúban Nyitrai Zsolt kiemelte, a nyugdíjasoknak négy részletben visszaadott 13. havi nyugdíjt is.

Egy kérdésre válaszolva a miniszterelnöki megbízott kifejtette: a kiemelt társadalmi kapcsolatok területén a járvány alatt is számos kérés, javaslat érkezett, és több eredmény is született. Sikerült elérni, hogy a cukorbetegek a vércukormérő tesztcsíkokat E-recept útján is megkaphassák. Emellett a Telemedicina beindítása, miszerint előbb telefonon kommunikáljunk a háziorvossal, mielőtt személyesen bemegyünk a rendelőbe, olyannyira bevált, hogy a tervek szerint a járvány után is alkalmazható lesz a módszer.

Nyitrai szerint a siker egyik kulcsa az együttműködés és a tájékoztatást volt: a kormány, az Operatív Törzs, az Országgyűlés, valamint a polgármesterek napi párbeszédet folytattak egymással, a rendszeres tájékoztatók, információk pedig bizalmat ébresztettek az emberekben és ez segítette az eredményes védekezést.

Heves megyéről szólva Nyitrai Zsolt elmondta, hogy a 17 fertőzött személyből csak 11-en laktak a járvány idején a megyében, szerencsére ezek az adatok nagyon jók, ennek ellenére mindenki komolyan vette a védekezést. A turizmussal, vendéglátással, borászattal foglakozó vállalkozásokat nagyon súlyosan érintette a járvány, ám a belföldi turizmus erősödésével és támogatással komoly remények vannak a kilábalásra.

Szó esett a beszélgetés során arról is, hogy a járvány után mennyiben változnak meg mindennapjaink. Ennek kapcsán a miniszterelnöki megbízott arról beszélt, hogy a távmunka és a távoktatás biztosan nagyobb szerepet kapnak majd, miképp megtanultuk azt is, hogy nem kell minden egyes találkozóra személyesen elutazni, a brüsszeli, de még a térségben most meghonosított polgármesteri videótanácskozásokkal is sok időt, benzint, illetve kerozint lehet megspórolni. Ugyanakkor biztos, hogy kevesebbet utazunk majd külföldre, és erősödik majd a belföldi turizmus. Ennek kedvező környezetvédelmi hatásai is lesznek.

Nyitrai Zsolt a műsor zárásaképpen köszönetet mondott a pedagógusoknak, oktatásban dolgozóknak, a rendőrségnek, a honvédségnek, az egészségügyben, valamint a közigazgatásban tevékenykedő dolgozóknak, illetve az önkénteseknek és az adományozóknak is.