Az OTP treasury üzletkötője szerint, ha Argentína számait összességében nézzük, akkor nem tűnik rossznak az ország helyzete. Priegl Máté elmondta, hogy az államadósságuk 50% körül mozog, a külső adósságok pedig nagyjából 36%-on áll. A költségvetési hiányuk 3% alatt van és az IMF-nek beajánlott megszorító intézkedésekkel az elsődleges költségvetési hiány nulla lenne. Tehát ebből a szempontból nem vészes az argentin gazdaság helyzete. Amivel a tényleges probléma van az az infláció mértéke. Ráadásul most, hogy a FED elkezdte a kamatemelési ciklusát a dollár elkezdett erősödni. Az amerikaiak már házon belül, az egy éves amerikai állampapírokkal is képesek reálhozamot elérni, vagyis nincsenek rákényszerülve arra, hogy kockázatot vállaljanak. Ennek az az eredménye, hogy az amerikaiak viszik haza a pénzüket, kivonják a nemzetközi piacról és így a dollárhoz képest gyengülni kezdenek a különböző devizák, így az argentin peso is. Ennek a hatása tovább növeli az inflációt a dél-amerikai országban és ezzel egy negatív spirálba löki. Az inflációnak a növekedése és az, hogy a térség országainak nem annyira stabil a politikai helyzetük, generálja a pánikot a piacon. Priegl Máté hozzátette, hogy Argentína természetesen jobb helyzetben van, mint az említett Venezuela vagy Brazília, ahol a gazdaság állapota miatt sokkal nagyobb a baj.
Argentína másik gyenge pontja a politika
Priegl Máté tehát úgy gondolja, hogy az argentin válság gyökerét nem a gyenge gazdaságban kell keresni, hanem a nagymértékű inflációban. Hozzátette azonban, hogy nem csak ezzel van a probléma, hanem az ország bizonytalan politikai helyzetével is. Egyrészt az argentin jegybank nem teljesen független, ráadásul rendszeres befizetője volt az ország költségvetésének. Egy ilyen felállás egyáltalán nem szokott szimpatikus lenni a befektetőknek és így a helyzet annyira instabil, hogy egy mostanihoz hasonló pénzromlás esetén azonnal eladási hullám kezdődik. Másrészről Argentína kormánya egy kisebbségi kormány, vagyis nincsen meg az 50%-os többsége. A pozíciójának a megszilárdításért az argentin miniszterelnök jövőre újraválasztást szeretne, hogy megerősítsék a politikai helyzetüket. Egyértelműen kijelenthető, hogy az IMF megszorítások után egy újraválasztásra szinte semmi esély sincsen és ez a helyzet kifejezetten nagy bizonytalanságot hoz magával. Az pedig köztudott, hogy a piac a rossz híreknél csak a bizonytalanságot tolerálja kevésbé.
Brexit
Egyre közeledik 2019. március vége, amikor ténylegesen elkezdődik a britek kilépésének átmeneti időszaka. A határidő lassan eljön, de még mindig rengeteg a nyitott kérdés, főleg a gyakorlati teendőkben. Az Európai Unió és főleg a német vezetés ragaszkodik hozzá, hogy egy egységes megegyezés szülessen a britek kilépéséről. Az elvárásuk az, hogy a jogi és technikai részek mellett legyen megegyezés a Brexit utáni gazdasági és politikai kérdésekről is. Ez természetesen egy komplex feladat és szinte lehetetlen egy ilyen dokumentumot összeállítani. Priegl Máté hozzátette, hogy azért is nehéz ez a helyzet Theresa May és kormánya számára, mivel a külső nyomás mellett egy erős belső nyomás is jelen van. Ez a belső nyomás arra irányul, hogy a kormány minél kevesebbet engedjen az EU követeléseinek. Priegl Máté azt is elmondta, hogy a britekre nehezedő külső nyomás enyhül. Az EU engedett a kezdeti szigorú hozzáállásából és felajánlotta, hogy a kilépés két fázisban menjen végig. Az első lépés a technikai kilépés, amit egy két éves átmeneti időszak követ. Ekkor még Nagy-Britannia teljes értékű tagja lesz az Európai Uniónak. Ezt az időszakot követi majd a tényleges kilépés.
Priegl Mátéval az OTP treasury üzletkötőjével Szűcs Péter beszélgetett. Szó volt még Argentína és a Brexit mellett az Amerikai Egyesült Államok és Kína között dúló gazdasági csatározásról, illetve Anglia és Skócia viszonyáról. A teljes interjút itt hallgathatják meg:
- Reggeli Monitor - Priegl Máté 01
- Reggeli Monitor - Priegl Máté 02