Az orosz-ukrán háború kirobbanásakor Franciaország kezdte el a gyártási kapacitásainak növelését. Több magán- és állami vállalat kapott jogosítványokat a hadigyártásra való átállásra nemcsak Franciaországban, de Németországban is. Franciaország, amely az Egyesült Államok utána (bár jóval lemaradva) a második legnagyobb fegyverexportőr a világon, de az általa exportált eszközök nagy része Európán kívüli piacokon landol, támogatja a hitelfelvételből történő európai fegyverkezést is.
Az időfaktor most a legnagyobb kérdés, és persze az, hogy ezért cserébe mennyit hajlandóak feláldozni az uniós állampolgárok az életszínvonalukból. Vészesen csökken a nyugati és az orosz haditechnika közötti különbség, az uniós vezetők pedig továbbra is nehezen állapodnak meg arról, hogy melyik ország kezdjen el tömegesen egy bizonyos fegyverrendszert gyártani.
Európában komoly problémának tűnik az is, hogy kit lehet rábírni, hogy katonának álljon, ami háború esetén szintén kulcsfontosságú. Fejérdy Gergellyel, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatójával Nagy Károly beszélgetett.
