A Nyugat-Balkán szakértő szerint déli szomszédunk ugyan felkészült a váltásra és 2019. július elején kérte felvételét az euró előszobájaként is emlegetett európai árfolyam-mechanizmusba, de az elmúlt két év világgazdasági folyamatai miatt a horvát kormánynak jelentős kihívást okoz az eurózóna belépési feltételek teljesítése. Németh Ferenccel Lakatos László beszélgetett.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő azt mondta, hogy országa 2023 január elsején tervezi bevezetni az eurót, az árakat pedig onnantól kezdve egy évig kunában és euróban is ki kell majd írni. Erre az intézkedésekre szerinte azért van szükség, hogy az állampolgárok szokják a folyamatot. Azt szeretnék, ha az átállás egyszerű és költségmentes lenne. A horvát kormány azt kéri, hogy azok az állampolgárok, akik készpénzt tartanak otthon, mielőbb tegyék be a bankba, ahol majd automatikusan átváltják azt. A Horvát Nemzeti Bankban korlátlan ideig, ingyen átváltható lesz a kuna.

Zágráb 2019. július elején kérte felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Az euró bevezetéséhez az országnak meg kell felelnie valamennyi maastrichti kritériumnak. Ezek között szerepel, hogy az infláció legfeljebb 1,5 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába. Az Európai Unió Tanácsának végleges döntése Horvátország euróövezeti csatlakozásáról júniusban várható.