Az uniós elképzelés szerint a hagyományos cigaretta jövedéki adója 1000 szálanként 90 euróról 215 euróra nőne, a hevített dohánytermékeknél 108 euró/1000 szál, illetve 155 euró/kg lenne az irányadó összeg, a nikotinpárnákat pedig kilogrammonként 143 euróval adóztatnák. Ezek csupán a minimumértékek, a tagállamok akár ennél is magasabb szinteket alkalmazhatnak.
Magyarország esetében a módosítás már az első naptól komoly áremelkedést hozna, mivel a megemelt, árarányos adófeltétel (63%) sem teljesülne, így a 274 eurós küszöb elérésére lenne szükség, vásárlóerő-paritáson számolva. Ez a trafikosok szerint legalább ezer forintos drágulást jelentene dobozonként, ami a fogyasztókat vélhetően az illegális piac irányába tolja majd.
A Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége szerint a változás nemcsak a fogyasztókat, hanem mintegy 4000 vállalkozást és 20 ezer trafikos dolgozót is veszélyeztet.
Kritikus hangok Európa-szerte
Svédország különösen élesen bírálja a javaslatot. A skandináv ország pénzügyminisztere, Elisabeth Svantesson szerint a nikotinpárnák megadóztatása indokolatlan, mivel ezek a termékek segítették a dohányzás visszaszorítását. Hangsúlyozta: a tagállamoknak joguk kell legyen eldönteni, hogyan adóztatják a dohány- és nikotintermékeket, az adóbevételeknek pedig nem az uniós kasszát kellene gazdagítaniuk.
A javaslat szuverenitási kérdéseket is felvet: több tagállam, köztük Magyarország is kifogásolja, hogy Brüsszel központosítaná az adópolitika egy részét. Kritikusok szerint a reform figyelmen kívül hagyja a nemzeti sajátosságokat, és a feketepiac térnyerésének kedvez. A KPMG adatai szerint például Franciaországban és Hollandiában épp az adóemelések hatására nőtt jelentősen az illegális kereskedelem aránya.
A tervezet még tárgyalási szakaszban van, de ha változatlan formában lép életbe, az súlyos következményekkel járhat a fogyasztók, a kereskedők és a nemzeti költségvetések szempontjából is.
