A felsőoktatásban tanulók számára a diákmunkavégzés nem csupán pénzszerzési lehetőség, hanem eszköz a szakmai fejlődésre és készségeik fejlesztésére. A karrierépítés olyannyira fontos tényező, hogy hosszabb távon, a szorgalmi időszak alatt is hajlandóak dolgozni, leginkább részmunkaidőben, heti 20-25 órában. Munkatípusokat tekintve nagy az érdeklődés az adminisztratív, irodai munkák, illetve az IT és mérnöki pozíciók iránt, amelyek magasabb kereseti lehetőséget is jelentenek.
„Korábbi kutatásainkból is jól látszik, hogy az egyetemista korúak – főleg a műszaki, természettudományos területeken tanulók – tudatosabbak a pályájukat illetően. Tanulmányaikat is általában szakmai elhivatottság alapján választják, és ahogy ebből a kutatásból is kiderül, a munkavégzésüket is ennek szolgálatába állítják” – tette hozzá Pintér Lívia, az UNIside Kft. társalapító-ügyvezetője.
Ezzel szemben a középiskolások főként nyári szünetben dolgoznának többet, és elsődleges motivációjuk a pénzkeresés lehetősége. Ők akár heti 30-35 órás munkát is vállalnak rövid időre, ha ezzel több pénzt kereshetnek. Főként a bolti munkák, vendéglátás és a hostess munkák iránt érdeklődnek, és kevésbé vonzzák őket az adminisztratív jellegű feladatok.
A fizetési igények terén is különbséget fedezhetők fel: míg az egyetemisták magasabb bért várnak el, különösen azok, akik szakmai gyakorlatként tekintenek a diákmunkára, addig a középiskolások bérigénye valamivel alacsonyabb. Mindkét csoport számára az átlagosan elvárt minimum órabér nettó 1800 forint körül mozog.
Az idő pénz, de legalábbis érdemes kompenzálni
„A kutatás is megerősítette azt a tapasztalatomat, hogy a mai fiatalok számára kiemelten fontos a rugalmasság, hiszen a tanulmányaik mellett dolgoznak. A hibrid munkavégzés, amit mi is biztosítunk a belsős diákjaink számára, pontosan ezt a rugalmasságot nyújtja. A home office lehetősége különösen fontos számukra, mivel így könnyebben össze tudják hangolni az órarendjüket és a munkát, megoldva ezzel a fáradtság és az időhiány problémáját is, amelyet a válaszadók a legnagyobb akadályként említenek” – nyilatkozta Pataki Zoltán, az euDiákok egyik alapítója.
Ugyanakkor a kutatásból az is kiderül, hogy az utazási hajlandóságot tekintve mindkét csoport hasonlóan gondolkodik: akár egy órát is utaznának a munkahelyükre. Fontos viszont, hogy a munkáltató kompenzálja az utazással töltött időt, különösen azok számára, akik kisebb településeken élnek, és hosszabb utazásra kényszerülnek. Ezek a megállapítások hatékonyságnövelés szempontjából érdekes kérdéseket és különböző megoldási lehetőségeket vethetnek fel a cégek életében.
Összességében a kutatás rávilágított, hogy a fiatalok számára a rugalmasság, a megfelelő fizetés és a munkahelyi közösség a legfontosabb szempontok a munkahely kiválasztásánál. A diákok többsége nem érzi hátránynak a munka és tanulmányok összeegyeztetését, bár időnként a fáradtság és az alacsony bérezés problémát jelenthet számukra. A felmérésből kiderült, hogy bár számos közös elvárás figyelhető meg az egyetemisták és középiskolások preferenciáiban, a diákmunkát mindkét csoport más-más plusz jelentéssel ruházza fel.
