A Budapest Bank legfrissebb kutatásában a videójátékokkal kapcsolatos kiadásokat vizsgálta, és a megkérdezettek 82 százaléka mondta, hogy található a háztartásukban valamilyen játékkonzol, illetve videójátékra alkalmas asztali számítógép vagy laptop. Esetükben 74 százalékuknak van erre alkalmas laptopja, 62 százalékuknak ilyen asztali számítógépe, 28 százalékuknak Xbox-a, 27 százalékuknak PlayStation-je, 9 százalékuknak Nintendo-ja, míg 2 százalékuknak egyéb eszköze. Az eszközöket átlagosan 3 éve vásárolták, a válaszadók 41,9 százaléka mondta, hogy elsősorban ők használják, 34,1% esetében a gyermekük, 17,7 százalékban a párjuk. Alacsony számban, de van, ahol lakótárs vagy egyéb rokon játszik vele inkább. A koronavírus-járvány miatt tavasszal bevezetett kijárási korlátozás és a digitális oktatásra történő átállás kapcsán felmerült, vajon milyen hatással volt ez a videójátékozással töltött időre: a megkérdezettek közel 40%-a vallotta, hogy gyermeke, párja, lakótársa vagy ő maga többet játszott ez idő alatt.
A legjellemzőbb, hogy fizikai üzletben vásárolják az eszközöket (86%), de sokan választják a webshopokat (59%), 30% pedig használt terméket árusító oldalon vásárolt – ez utóbbi leginkább a konzolosokra jellemző. Az asztali számítógépet használók esetében a legjellemzőbb, hogy fizikai üzletben vették az eszközt (54%), második helyen a webshop áll (29%), míg a laptopoknál 49% választotta a fizikai üzletet és 36% a webshopot. A konzolok esetében viszont már nagyobb arányban fordul elő a használt eszköz vásárlása: a PlayStation-nel rendelkezők 44 százaléka fizikai üzletet preferálta, 29% a használt eszközt, 24% pedig a webshopot, miközben az Xboxnál a webshop és fizikai üzlet szinte azonos arányban jelent meg (előbbit 37%, utóbbit 38% jelölte meg), míg a használt eszköz 23 százalékra jellemző. A Nintendo készülékek esetében 43% választotta a webshopot, 29% a használt termékeket árusító oldalakat, 23% pedig a fizikai üzletet. Az összes eszköztípust tekintve 81% használt készpénzt fizetéskor, 78% betéti kártyát, míg az átutalás (15%) és hitelkártya (6%) használata már jóval kevésbé jellemző.
A válaszadók átlagosan negyede még nem tudja vesz-e új eszközt a következő fél évben, ötödük azonban igen, ők jellemzően laptopot vennének. A Nintendo készülékek kivételével a válaszadók átlagosan az 50-150 ezer forintos árkategóriában gondolkoznak. Az asztali számítógép és laptop vásárlók ötöde mondta, hogy ők 200 ezer forint feletti összeget szánnak erre a beruházásra, ennek egyik oka vélhetően az, hogy ez egyfelől alapvetően magasabb árkategóriájú „műfaj”, másfelől ezeket az eszközöket videójátékozáson kívül más célra is tudják használni. A PlayStation-t vásárlók közel ötöde a 150-200 ezer forint közötti kategóriát jelölte meg, ez utalhat az új generációs konzolra is, amelynek mindkét változata épp ebben az árkategóriában mozog. Az Xbox esetében érdekes, hogy ugyanannyian jelölték a 100-150 ezer forintos sávot, mint a konkurens konzol esetében. A 150-200 ezres kategóriát csak feleannyian jelölték, ugyanakkor itt valamivel magasabb az 50-100 ezer forintos sáv aránya. A konzolok esetében aki az alacsonyabb, inkább használt készülékre jellemző árkategóriát mondta, vélhetően a kutatás időpontját követő fél éven belüli Black Friday ajánlatokkal vagy karácsonyi leértékelésekkel számolt, illetve az új generációs konzolt vásárlók régi eszközei megjelenhetnek a használt termékeket árusító oldalakon.
Az új generációs konzolok (Xbox Series S/X és PlayStation 5) iránt világszerte akkora a kereslet, hogy a készletek szinte percek alatt elfogytak a kereskedőknél, és sokan vannak olyanok, akik a megjelenés napja után hetekkel jutnak hozzá az előre megrendelt konzolhoz. Az érintett válaszadók 76 százaléka mondta, hogy nem rendelte elő a készüléket, döntő többségük azért, mert csak akkor akarják beszerezni, ha már előrendelés nélkül lesz rá lehetőségük, vagy mert még nem tudják, hogy pontosan mikor veszik meg. Érdekes, hogy 5% felelte, hogy várhatóan úgyis lesz, aki a megjelenés után rögtön árulni kezdi az interneten, így inkább ezt várja ki. Az előrendelők csak 24 százalékot tesznek ki, a felük (12%) biztosan megkapja a megjelenéskor, 4 százalékuk még nem tudja, megkapja-e a megjelenés napján, 3% mondta, hogy a megjelenés után, de még év vége előtt hozzájut a visszaigazolás szerint, 5% pedig már tudja, hogy csak a jövő év eleji készletből tudnak adni neki.
A MediaMarkt – amelynek 2017 óta a Budapest Bank a pénzügyi partnere – elmondása szerint a 2020-as évet az új generációs PS5 és Xbox Series novemberi megjelenésének bejelentése nagymértékben befolyásolta. Értelemszerűen a PS4 és Xbox One eladások már csökkentek a kivárás miatt, viszont ennek a helyzetnek a nagy nyertese a Nintendo lett, amely markáns növekedést (40%) tudott felmutatni a MediaMarkt hálózatban. Ezzel lényegében Magyarország is követte a nyugat-európai trendeket, ahol már régóta a Nintendo a meghatározó gyártó a Sony után. A PS5 bejelentése után szinte azonnal óriási érdeklődés mutatkozott a konzol iránt, amely a nagyon korlátozott magyarországi darabszámok miatt pár nap alatt el is fogyott előrendelésben. Az érdeklődés továbbra is töretlen, a PS5-ből viszont az idei évre már nem valószínű további szállítások beérkezése, de aki előrendelte a Media Marktnál, az jelen állás szerint biztosan megkapja. Az Xbox esetében érdekesség, hogy Magyarország azon kevés országok egyike a világon, ahol piacvezető tudott lenni. A november 10-ei megjelenés közeledtével egyre nagyobb mértékben nőtt az új Xbox Series konzolokra az előrendelések száma.
