Tavaly decemberben a Megakrán Nyrt. első cégként jelent meg a Budapesti Értéktőzsde középvállalatoknak szóló Xtend piacán. Vitkovics Péter, a Megakrán Nyrt. Felügyelő Bizottságának elnöke (korábban a vállalatfejlesztési és tőzsdei bevezetési projekt vezetője) a Trend FM Nap Vendége című műsorában elmondta, hogy a tőzsdére lépéssel a tőkebevonás mellett az is volt a céljuk, hogy más kkv-kat is ösztönözzenek a tőkepiaci jelenlétre. „A tőzsdére lépés igenis egy reális alternatíva azoknak a vállalatoknak, akik a piacról szeretnének tőkét bevonni, növekedni szeretnének, új stratégiát szeretnének megfogalmazni. De a tőzsdei megjelenés a generációváltásra is jó megoldás lehet”- mondja Vitkovics Péter.
A tőzsdére lépés után a legtöbben attól féltették a céget, hogy miként tudnak majd megfelelni a szigorú előírásoknak, közzétételi kötelezettségeknek. Vitkovics Péter szerint egy jól felkészült csapattal sikerült megugraniuk ezt a lécet, a közzétett információk minősége „semmiben nem marad el azoktól a vállalatoktól, akik a standard vagy a prémium kategóriában vannak jelen évek vagy évtizedek óta a tőzsdén.”
Ugyanakkor a tőzsdére lépéstől függetlenül minden növekedés- és jövő orientált cégnél elvárás a transzparencia, egy olyan riportálási és kontrolling rendszer, amely könnyen átláthatóvá teszi a cég belső működését. Már csak azért is, mert a mai digitalizált világban könnyen piacokat veszíthet és lépéshátrányba kerülhet az a cég, amelynek vezetője nem fér hozzá a lehető legtöbb adathoz és nem tud ezekből alaposan átgondolt, gyors döntéseket hozni. „Ma már nem elég a kockás füzetből vagy Excel táblázatokból tájékozódni”- teszi hozzá a szakember.
A szervezeti átalakítás volt a kulcsa a tőzsdére lépésnek
A Megakrán Nyrt. profitja a tavalyi évben jelentősen megugrott. Mindezt úgy érte el a vállalat, hogy 2018-ban a tőkebevonásból megvalósuló beruházások még nem is éreztették hatásukat, azok először csak a 2019. évben lesznek láthatók. A 2017-es év szerényebben alakult, aminek hátterében elsősorban a rendkívül költséges szervezeti átalakulások álltak.
Ugyanakkor, ha ezeket az átalakításokat nem hajtja végre a társaság, valószínűleg most nem beszélhetnénk egy tőzsdei vállalatról a Megakrán személyében. Vitkovics Péter szerint a kkv-k egyik legnagyobb hiányossága, hogy a cégek mögötti szervezetek még nincsenek olyan állapotban, hogy tőkepiacra léphessenek. „Egy bizonyos szint után a one-man show nem működik, vagyis az, hogy az ügyvezető egy személyben mindent irányít. Csapatot kell építeni, feladatokat kell delegálni, folyamatokat és ellenőrzési rendszereket kell kialakítani”- magyarázza a szakértő. Vitkovics Péter szerint a szervezetfejlesztés volt a legköltségesebb része a tőzsdére lépésnek, maga a bevezetés már csak a hab volt a tortán. Ezekre a kiadásokra pedig úgy kell tekinteni, hogy inkább közép-és hosszú távon térülnek meg.
Érdemes tőzsdére lépni
A Megakrán Nyrt. Felügyelő Bizottságának elnöke szerint az elmúlt félévben, amióta parkettre léptek, egyre több üzleti lehetőség jön velük szembe, még jobban kinyílt a piac a számukra. Egy külföldi cég esetében, amely magyar beszállítókat keres egy projekthez, de alig ismeri a helyi piacot, például nagyon sokat jelent, hogy egy cég már a tőzsdén jegyzett. Ez önmagában kiemeli a többi ajánlattevő közül. Ugyanis a „listed company” a világon mindenhol ugyanazt jelenti: garanciát arra, hogy az adott vállalat transzparensen, jól és hitelesen működik, a nyilvános számokból pedig könnyen visszamérhető a teljesítménye - mondja Vitkovics Péter.
A multi cégekkel való együttműködésben is egyértelműen látszódnak a tőzsdére lépés pozitív hozadékai. A nagy külföldi vállalatok ugyanis mindig minősítik a beszállítóikat, és mióta a Megakrán Nyrt. tőzsdén jegyzett cég, azóta sokkal könnyebben meg tudnak felelni a multik minőségbiztosítási rendszereinek. Sok kkv-nak ebbe is beletörik a bicskája.
A tőzsdére lépés fő célja egyébként, a transzparencia és a megrendelők Megakrán iránti bizalmának növelésén túl az eszközkapacitás bővítése volt. Ma már, a tőzsdei tőkebevonásnak köszönhetően egy 450 tonnás autódaru a legnagyobb eszköz a cég palettáján, amivel korábban csak két-három versenytárs rendelkezett. A nyilvános tőkepiaci forrásbevonás lehetőséget teremt arra, hogy az egyre nagyobb számú és emiatt sokszor kielégítetlen megrendelői igényeket is ki tudjuk szolgálni a jövőben- zárja gondolatait Vitkovics Péter.
A teljes beszélgetést itt hallgathatják meg. A riporter Lakatos László.
- Nap Vendége - I. rész
- Nap Vendége - II. rész