Egy film, amihez fogható még nem volt Magyarországon
Ertl Péter, a Nemzeti Táncszínház igazgatója hangsúlyozta: ilyen átfogó, országos összefogással készült táncfilm korábban még nem született. A Nemzeti Táncszínház 30 törzsegyüttesének részvételével forgatott alkotás Magyarország ikonikus helyszínein – a többi között az Egri Várban, a Szépművészeti Múzeumban és a Miskolci Avasi Kilátónál – mutatja be a magyar táncművészet virtuozitását és sokszínűségét.
A filmet a DelbeauFilm készítette: rendező-operatőrként és vágóként Delbó Balázs, rendező-asszisztensként és vágóként Fontányi Gréta, producerként Hóbor Helga, fotósként pedig Kaszner Nikolett közreműködésével. Közös munkájuk révén a film nemcsak a táncművészet rétegeit, hanem a helyszínek atmoszféráját és a mozdulatokban rejlő kulturális üzenetet is láthatóvá teszi.
A film különlegessége, hogy nem lineáris történetet mesél el, hanem vizuális esszéként szövi egybe a mozdulatokat, a helyszíneket és a stílusokat. A néző képek, gondolatok és érzelmek sodrásában tapasztalhatja meg, hogyan válik a tánc egyszerre identitásőrző erővé és modern művészi kifejezőeszközzé.
Hét fejezet – hét irány
A film hét fejezetben bontja ki a magyar táncművészet világát. A Gyökerek és szárnyalás a hagyományból és történelemből táplálkozó gyökereket mutatja, amelyek stabil alapot adnak a szárnyalásnak, új színpadi műfajok születésének. A Mozgásba öntött gondolat azt vizsgálja, hogyan válik a test a szavak nélküli üzenetek hordozójává. A Test költészete a táncot versként jeleníti meg: a mozdulatok egymásba simulnak, lüktetnek, miközben a zene ölelésében képek és hangulatok sodrásaként hatnak ránk. Az Organikus rezgések a test belső rezdüléseit emeli ki: a mozdulatok hol lágyak és visszafogottak, hol hirtelenek és vadak, mintha feszültséget vezetnének le.
A film második felében a jövő és a határfeszegetés kerül előtérbe. A Jövő táncosai azt mutatják, hogyan épül a múltból a jelen, és hogyan nyílik kapu a holnap felé. A Színpadon a valóság fejezetben a belső ösztönök kerülnek előtérbe, a mozdulatokat nem a tanult forma, hanem a felszabadult energia diktálja. Végül az Akadémikus formák – Határfeszítés a technikai fegyelmet állítja szembe a formahatárok átlépésével, ahol a tánc saját nyelvét keresi.
Országimázs a tánc erejével
A tánc 30 árnyalata a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatásával, a Petőfi Kulturális Program keretében készült; egyszerre a szakma ünnepe és kulturális híd, amely országszerte is látható lesz – így mindenki megtapasztalhatja, hogyan mesél egy egész nemzet kulturális gyökereiről és jelenéről a mozdulatok univerzális nyelve. A szeptember 27-i díszbemutatót követően a film vetítéssorozata folyamatosan bővül, az első időpontok és helyszínek között szerepel Lovasberény, Tiszasüly, Kolontár, Nemesnádudvar, Újkígyós, Felsőtárkány, Vértesszőlős, Tatárszentgyörgy, Petőháza, Berhida, Petőmihályfa és Ózd.
Emellett a Nemzeti Táncszínházban is látható lesz a film a Kulisszák mögött című programsorozat keretében, ahol a vetítés mellett különleges bejárás várja a közönséget: a látogatók Ertl Péter igazgató és vendégművészek kíséretében fedezhetik fel a színház rejtett tereit. A sorozat első állomásai: október 17-én a Pécsi Balett, november 14-én a Szegedi Kortárs Balett, december 17-én pedig a Győri Balett kerül fókuszba.
