A Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági és monetáris politikai szakkönyvsorozatának második részeként megjelent Versenyképesség és növekedés című kötetével a jegybank a hazai pénzügyi kultúra és közgazdasági gondolkodás fejlesztéséhez, valamint a kormány gazdaságpolitikájának támogatása érdekében a fenntartható gazdasági növekedésről és versenyképességről szóló közös gondolkodáshoz kíván hozzájárulni. A kötet áttekinti a hazai és nemzetközi tapasztalatokat, egyúttal átfogó képet ad a gazdasági felzárkózást leginkább meghatározó tényezőkről, és javaslatokat tesz olyan reformokra, amelyek hozzájárulhatnak hazánk versenyképességének növeléséhez - foglalta össze Virág Barnabás az egyik szerző és szerkesztő a könyv legfontosabb küldetését.  A jegybank ügyvezető igazgatója ugyanakkor leszögezte azt is, hogy bátran kijelenthető: a hajdani óhaj, a gazdasági felzárkózás és az osztrák életszínvonal reménye ma már nem álom.

Az elmúlt időszak utolsó éveiben jelentősen javultak a hazai kilátások. A legfontosabb cél a gazdaság felzárkózásának elérése volt: évi fél százalékot sikerült közelednünk az európai átlaghoz, ami ugyan nagyon lassú felzárkózás, de megvalósult - húzta alá az ügyvezető igazgató.  A gazdaság stabil pályára állt, a költségvetés helyzete megszilárdult, a folyó fizetési mérleg többlete tartós és a növekedési adatok is ígéretesek. Most már itt az ideje annak, hogy a hosszabb távú kihívásoknak is eleget tegyen Magyarország. Emellett mindenkinek érdeke a fenntartható növekedés, kiemelten az oktatás és egészségügy átalakítása és korszerű finanszírozása. A könyv külön kiemeli Ausztria, Finnország és a dél-európai országok helyzetét, felsorolva a délkelet-ázsiai kistigriseket is, valamint az Európai Unió úgynevezett "konzervatív belépőit". Az elemzés szerint az elmúlt hatvan évben sok gazdaság közül alig tíznek sikerült elérni a fejlett státuszt. A szerzők megállapítása szerint gyorsan növekedni bármikor lehet, de az igazi felzárkózáshoz szükség van a huszonöt évre. Magyarország szempontjából számos jó adottság felsorolható - állítják a kötet szerzői, akik véleményét Virág Barnabás tolmácsolta. Kiemeltek a minőségi tényezők és a gazdaságpszichológiai innováció, amely az utóbbi időszakban vált meghatározóvá.

Az uniós forrásokkal kapcsolatban a monetáris szakember megjegyezte: azok minden gazdaságban fontos szereplői a növekedésnek, ám legalább ennyire meghatározóak az intézményi feltételek, a tőkeellátottság és a foglalkoztatottság szintje is. E két utóbbiban Magyarországon az elmúlt időszakban "kellemes" fejlődés következett be - fogalmazott a jegybanki szakember -, de a vállalkozások bővítésében és a beruházások alakulásában a jövőben is fontos finanszírozási forrást jelentenek az uniós pénzek.

Közismert, hogy a magyarok számára sokáig példaértékű, kívánatos színvonalat jelentett az osztrák mindennapok életminősége, manapság pedig a termelékenység szempontjából a cseh és szlovák átlag a meghatározó. Úgy tűnik, az áhított állapot eléréséhez a megoldás kulcsa a kis- és közepes vállalkozások (kkv) kezében lehet, amelyek finanszírozásában kiemelt szerepet kap az MNB növekedési hitelprogramja. A program keretében több ezer kis- és közepes vállalkozó juthat és juthatott hitelhez, ami nyolc-tíz százalékkal járul hozzá a gazdasági növekedéshez. Mint azt Virág Barnabás hangsúlyozta, a bankok részéről az érdeklődés és az aktivitás megvan, a versenyképesség növeléséhez azonban négy területen koncentrált fejlesztésekre lenne szükség. Így a munkavállalás, a vállalati működés, a humánerőforrás és az állami működés versenyképességének alakításában.

A hazai munkaerőpiacot még mindig alacsony aktivitási ráta jellemzi. Csökkent ugyan a személyi jövedelemadó kulcsa és kialakították a fiatalok számára a célzottan a munkát segítő munkavédelmi akcióterv kereteit, változatlanul problémát jelentenek a pályakezdők, az alacsony képzettségűek, valamint a nyugdíj előtt állók foglalkoztatási kilátásai. Miközben jelentős teher a munkaerőpiac számára az atipikus foglalkoztatás növekedése, a részmunkaidős alkalmazás megfelelő kezelése, valamint a közmunkarendszer keretein belül foglalkoztatottak visszavezetése a munka világába - véli Virág Barnabás. A jegybanki szakember úgy tartja, a jövőben fontos feladat lesz a pénzügyi közvetítőrendszer szerepének meghatározása, megszilárdítása és erősítése, továbbá a tevékenységi körének minél szerteágazóbbá alakítása és annak megtartása.

Virág Barnabás az ország pénzügyi rendszerének meghatározó elemét adó tőzsde sorsáról úgy nyilatkozott: a Budapesti Értéktőzsde hosszú évek óta nem látja el valódi funkcióját, a küldetését mostanában definiálják újra az új tulajdonosok. A börze feladata a jövőben is elsősorban a vállalati forrásszerzés lesz, amelynek biztosításához fenntartható pénzügyi rendszerre kell törekedni, mind a megtakarítók, mind az alternatív finanszírozók érdekében. A szakember véleménye szerint jelentős potenciál van a pesti tőzsde működésében, stratégiájában, jóllehet, "bőven akad még tennivaló" mind a keresleti, mind a kínálati oldalon - húzta alá a jegybank igazgatója. Az elsődleges szempont, hogy a börzén legyen lehetőség forrásbevonásra a kicsiknek és nagyoknak is.

A műsor együttműködő partnere a Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány.