• Kik is azok a digitális nomádok

A pandémia hatására megváltozott munkaerőpiaci helyzetben felértékelődött az otthoni munkavégzés jelentősége. Sok munkahelyen a korábban addig helyhez kötöttnek hitt munkakörökről is bebizonyosodott, hogy távolról is elláthatóak. A távoli munkavégzés adta szabadság egyre inkább felértékelődik és ezért egyre jobban terjed a digitális nomád életforma.

Digitális nomádnak tekinthetőek azok a munkavállalók, akik munkavégzése földrajzilag nem kötődik egy telephelyhelyhez, mivel munkájukat az általuk végzett tevékenység jellegéből adódóan bárhonnan el tudják végezni digitális eszközök és gyors internet-hozzáférés segítségével. A kifejezésben a digitális szó a munka informatikai eszközzel végezhető jellegére utal, a nomád szó pedig a vándorló életmódra, vagyis arra, hogy a helytől független munkavégzés lehetővé teszi a különböző városok, országok közti időszakos vándorlást. A pandémia alatt hazájukba visszatérők és otthonról dolgozók is sokban hasonlítanak a digitális nomádokra (még ha nem is változtatják olyan gyakran a tartózkodási helyüket), hiszen ők is informatikai eszközzel, a munkahelyüktől távol végzik a munkájukat, azonban sok tekintetben több problémával szembesülnek, mint a klasszikus értelemben vett külföldi digitális nomádok.

  • Új tartózkodási szabályok

Eddig nem volt olyan tartózkodási engedély típus, ami alapján a távmunka keretében külföldi vállalkozásnak dolgozó harmadik országbeli állampolgárok Magyarországon tartózkodhatnának, mivel esetükben nincs se magyar munkaviszony, se belföldi jövedelemszerzési tevékenység.

Ezt orvosolandó, 2022. január 1-től bevezetésre kerül az ún. Fehér Kártya, amelyet az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki külföldön foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, vagy külföldön igazolt nyereséggel rendelkező vállalkozásban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és munkáját vagy vállalkozása irányítását Magyarországról fejlett digitális technológiai megoldással végzi.

A klasszikus értelemben vett digitális nomádok nagy része leginkább fiatal egyedülálló, aki viszonylag rövidebb ideig tartózkodik egy városban/országban és nem kíván ott hosszútávon letelepedni. A Fehér Kártya szabályozása ezekhez a sajátosságokhoz igazodik (pl. érvényességi ideje legfeljebb egy év, a Fehér Kártya birtokában történő Magyarországon való tartózkodás időtartama nem számít bele a letelepedési engedély kiállításához szükséges tartózkodási időtartamba, illetve nem kapcsolódik hozzá családegyesítési jog).

  • Munkajogi és adózási kérdések

A Fehér Kártya tehát arra nyújt megoldást, hogy a rövid időre hazánkba érkező és ez alatt nem utolsó sorban a pénzét hazánkban költeni szándékozó digitális nomád munkavállalók beléphessenek az országba. Ha viszont már itt van (akár külföldiként, akár hazatérő magyarként) és elkezd dolgozni, akkor olyan kérdésekkel kell szembesülnie, mint hogy melyik ország joga irányadó a munkaviszonyára, vagy hol kell adóznia a jövedelme után. Sok munka- és adójogi kérdést eddig azzal lehetett elkerülni, hogy legtöbbször a digitális nomádok olyan szakmákban dolgoztak, ahol szabadúszóként rugalmasan alakíthatták a munkafeltételeiket (pl. informatikus, coach, nyelvtanár, blogger) ezért leginkább megbízási szerződést kötöttek egymással és igazán egy helyen se vetették meg a lábukat hosszabb ideig. Eddig. Most ugyanis megjelentek a projektalapon dolgozó mérnökök, controllerek, akiknek a jogviszonyára sokkal jellemzőbb a hierarchikus munkaviszony és a tartózkodás ideje is egyre hosszabbra nyúlik, ezért e kérdések megválaszolása elkerülhetetlen.

A nemzetközi magánjogi szabályok lehetővé teszik a jogválasztás szabadságát, azonban az Mt. számos olyan rendelkezést tartalmaz, melyek a munkavállalót hivatottak védeni, ezért amennyiben a munkavégzés ténylegesen hazánkban történik, úgy azok a munkaviszonyra kötelezően alkalmazandók. Ez egyik felmerülő probléma ilyenkor, hogy már annak meghatározása is problémás, hogy melyek az Mt.-nek az ilyen eltérést nem engedő szabályai.

Ha pedig a fenti feladatot sikerült is megugrani, a következő fontos kérdés, hogy a külföldi munkáltatótól kapott jövedelem után melyik országban kell az adókat és a járulékokat megfizetni. A kérdés eldöntéséhez számos nemzetközi egyezmény (például kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények, szociális biztonságról szóló egyezmények, közösségi rendelet) rendelkezéseire kell figyelemmel lenni. Adójogi szempontból rendkívül fontos kérdés, hogy az itthoni munkavégzés keletkeztet-e a munkáltató oldalán telephelyet Magyarországon. Az OECD 2017-es Modellegyezmény Kommentárja alapján egy hely általában akkor keletkeztet telephelyet, ha bizonyos fokú állandósággal rendelkezik, és a vállalkozás rendelkezésére áll.

A pandémia során kialakult rendkívüli helyzetben az OECD útmutatót tett közzé, melyben úgy foglalt állást, hogy amennyiben az alkalmazott otthonról történő munkavégzése annak a következménye, hogy legalább az egyik érintett joghatóság a koronavírus terjedésének megakadályozását célzó közegészségügyi intézkedésként vezette be, akkor a munkáltatónak ez idő alatt nem keletkezik telephelye abban az államban, ahol az alkalmazott kénytelen a munkáját végezni. Ez vonatkozott a magánszemély otthonára és ideiglenes lakóhelyére is. Röviden, a munkavégzés helyének az ilyen kivételes körülmények között és ideiglenes jelleggel történő megváltoztatása nem keletkeztethet telephelyet a munkáltató számára.

Ugyanakkor az OECD általános érvénnyel kimondta, hogy „Még ha egy vállalkozás üzleti tevékenységének egy részét egy olyan helyen, például egy magánszemély otthoni irodájában végzi is, ez nem vezethet ahhoz az automatikus következtetéshez, hogy ez a hely a vállalkozás rendelkezésére áll, pusztán azért, mert azt a helyet egy, a vállalkozásnak dolgozó magánszemély (pl. munkavállaló) használja.” Természetesen az OECD azt is hozzáteszi, hogy az, hogy egy otthoni iroda a vállalkozás rendelkezésére álló helynek minősül-e vagy sem (azaz telephelyet keletkeztet-e), az eset összes körülményének a figyelembe vételével dönthető el. Ez az árnyalt megfogalmazás sajnos nem az, amelyre a munkáltatóknak szüksége lenne ahhoz, hogy – felmérve az döntésükkel járó kockázatokat - megalapozott döntést tudjanak hozni abban a kérdésben, hogy engedik-e külföldi munkavállalóiknak, hogy teljesen, vagy időszakosan hazájukból (vagy máshonnan) végezzék a munkájukat.

  • Összegzés

A kormányzati kommunikáció szerint a Fehér Kártya bevezetésének célja a digitális nomádok, vagyis a globálisan keresett, magasan képzett harmadik országbeli szakemberek bevonzása Magyarországra. Azonban a Magyarországról külföldi cégnek történő határon átnyúló munkavégzés továbbra is egy sor munkajogi, illetve adózási kérdést vet fel. E kérdések megoldása azonban uniós szintű szabályozást is igényel, amelyhez szükséges, hogy a tagállamok ne a munkaerőpiacuk fenyegetettségét, hanem az EU versenyképessége növekedésének az egyik eszközét lássák a határon átnyúló otthoni munkavégzésben.

A KCG Partners Ügyvédi Társulás jogászával, Párkányi Ritával Lakatos László beszélgetett. Itt meghallgathatják: