A tanszékvezető egyetemi tanár Monitor Délután című műsorunkban arról beszélt, hogy nehéz időszak ez most a diákok számára. Akik érettségizni fognak, nem nagyon járnak személyesen iskolába. Hiányzik a tanulóknak az egymással való egyeztetés, beszélgetés. Például az, hogy ki milyen taktikát választ a nyelvvizsga megszerzésére vagy a felvételire. Hozzátette, hogy mivel neki is gyermekei vannak, ezért ebben személy szerint is érintett.

Dr. Andor György a Monitor Délutánban arról is beszélt, hogy nagyon-nagyon sokan, akik február 15-ig a gazdálkodástudományi területen meghirdetett szakokra adják be a jelentkezésüket, talán még pár hónappal ezelőtt sem voltak biztosak abban, hogy valamelyik gazdasági képzést választják. Végül általában a racionalitás viszi rá a diákokat arra, hogy ennek a pályának fussanak neki. Az ELTE-nél úgy érzékelik, hogy az alábbi főbb szempont alapján mérlegelnek a diákok:

- Milyen diplomával lennék a legboldogabb, a legsikeresebb?

- Jók-e a tanárok?

- Átmennék-e matematikából?

- Mennyibe kerül a képzés?

- Kik lesznek az évfolyamtársak?

Az ELTE Gazdálkodástudományi Intézetének igazgatóhelyettese szerint a továbbtanulásra való szakválasztásnál érdemes arra szánni egy-két órát, hogy a diák és a szülő felmérje, hogy a gyerek milyen pontszámmal kalkulálhat a felvételikor. Dr. Andor György azt is elmondta, hogy első körben így lehet felmérni, hogy egyáltalán melyik iskola milyen szakjának elérésére van a legnagyobb esély. Ezután persze nem árt megnézni az előző év felvételi pontszámait sem.

Február 15-ig meg kell adni egy listát, hogy a diák hová szeretne felvételezni. Itt később csak a jelentkezés sorrendjét lehet megváltoztatni, újabb szakokat már nem lehet bejelölni. Az előzetes lista összeállításánál ezért azt javasolja a szakember, hogy a legkívánatosabb karok bejelölése mellett nem árt egy-két tartalékszakot is beletenni. Fontos továbbá, hogy költségmentesen összesen hat szakot lehet bejelölni. Párezer forintért plusz szakokat is be lehet jelölni, ami jól jöhet, ha valaki nem éri el annyi pontszámot, mint amennyit előzetesen becsült magának.

A gazdasági szakokat jellemzően 400 pont felett lehet elérni állami költségtérítéssel. Az olyan tophelyekre, mint a Corvinus és az ELTE, csak 400 pont felett van esély bejutni. Dr. Andor György azt ajánlotta a felvételizőknek, hogy első helyre mindenképpen olyan intézményt és szakot írjanak be, ahová be szeretnének jutni. Tavaly még a vírushelyzet kirobbanása előtt zárult le a felsőoktatási helyekre való jelentkezés. A jelenlegi gazdasági helyzetben több jelentkező várható. A több diák ugyanakkor vélhetően a kisebb presztízsű felsőoktatási intézményeknél csapódik majd le.

Ma egy teljes önköltséges gazdasági szak elvégzése legalább 3-6 millió forintba kerül, de a tanulmányok elhúzódása esetén 2 és 10 millió forint közötti összeget is felemészthet, amely csak a tandíj. Ebben nincsenek benne még a napi megélhetési költségek. Az állami finanszírozású képzéseknél a havi ösztöndíj pár tízezer forint lehet, de ez csak egy évre szól. Ezt a formát a jó tanulmányi eredményekkel meg is kell tudni tartani.

A közvetkező 10 évben a gazdasági szakmák is alapvetően átalakulnak a digitális technológiák alkalmazása miatt. Az újonnan diplomát szerző diákoknak pedig már erre is fel kell majd készülniük. A Dr. Andor Györggyel, az ELTE Gazdálkodástudományi Intézetének igazgató-helyettesével készült teljes beszélgetést itt hallgathatja meg:

Itt pedig egy teljes előadást nézhet meg a felvételi előtti legfontosabb tudnivalókról.