A legnagyobb mértékben, közel 20 százalékkal Izlandon drágultak a lakások 2017 első háromnegyed évében az előző év azonos időszakához viszonyítva. A második Málta, közel 12 százalékos áremelkedéssel, a harmadik pedig Írország, mintegy 11 százalékossal. Magyarország – némileg visszább lépve három hónappal korábbi pozíciójához képest – Európában az 5. helyen állt 10,3 százalékos árnövekedésével, míg egy évvel korábban a több mint 17 százalékos indexével még vezette a listát.
A korábbi árcsúcsot még sok ország nem érte el
A Takarék Csoport elemzése szerint a 2008-as válság kirobbanását követően hatalmas, 31-50 százalékos visszaesést elszenvedett országokban – Lettországban, Litvániában, Írországban, Bulgáriában és Spanyolországban – továbbra is nagyon messze vannak az ingatlanárak a korábbi maximumértékektől. Spanyolország kivételével ugyan a minimumhoz képest nagy növekedés jellemezte az elmúlt években ezeket az országokat, de még ezzel együtt sem tudták behozni a korábbi jelentős csökkenést. Vannak országok, amelyek ingatlanárai a válság előtti maximumot még nem érték el, de már közel járnak hozzá. Ide tartozik Franciaország, Szlovákia, Portugália, Hollandia, Szlovénia, Horvátország, Lengyelország és Románia is. Jellemző, hogy ezekben az országokban a válság nem okozott olyan hatalmas visszaesést a lakáspiacon, mint a korábban említettek esetében, a csökkenés a korábbi maximumhoz képest 8-28 százalék között mozgott.
Túl a maximumon
A Takarék Csoport úgy látja, hogy Magyarország azon államok közé tartozik, ahol a lakásárak már meghaladták a korábbi maximumértékeket. Ilyen még Észtország, Málta, az Egyesült Királyság, Csehország, Finnország, Norvégia és Dánia (valamint az USA). Közülük a válság előtti maximumhoz képest Magyarországon volt 2017-ben a legnagyobb különbség az ingatlanárak között, a Takarék Index alapján a tavalyi év harmadik negyedében már 26 százalékkal többet kellett fizetni az otthonokért, mint 2008 ugyanezen időszakában. Jelentős, 19, illetve 18 százalékos volt az áremelkedés az Egyesült Királyságban és Csehországban Érdekesség, hogy a maximumértékeket több ország esetében is annak ellenére haladta meg a piac, hogy a válság jelentős zuhanást okozott az árakban.
Ahol a lakáspiacokat csupán a válság szele csapta meg, vagy még az sem, ott az árak szinte folyamatosan emelkedő pályán mozognak már hosszú évek óta, egyes esetekben több mint 15 éve. Ebbe a csoportba tartozik Svédország, Ausztria, Luxemburg, Németország, Svájc és Belgium. Luxemburgban az elérhető adatok alapján már 1990 óta folyamatos a drágulás, amiben a 2008-as válság mindössze egy kis megtorpanást okozott. Svédországban pedig az 1990-es évek közepétől ívelnek felfelé a lakásárak. Németországban 2007-2008-ban, vagyis a válság előtt megindultak az árak felfelé, és a növekedés azóta is tart. Pedig a Bundesbank februári figyelmeztetése szerint a lakások az országban már 15-30 százalékkal túlértékeltek.
Egyszer azonban minden szárnyalásnak vége szakad. A belga piac hamarosan gondokkal küzdhet, és itt lehet a fordulat ideje Svájcban is, ahol 15 éves folyamatos növekedést igyekezett hűteni a kormányzat.
Kétsebességű drágulás
A Takarék Csoport elemzésében arra is rámutatott, hogy Magyarországon a válság utáni felívelés erősen kétpólusú volt. A vezető szerepet Budapest (és néhány népszerű város) drágulása játszotta. Ez a kettősség nemcsak Magyarországon, hanem Európában is jellemző, a nagyobb városok, főként a fővárosok kitüntetett helyzetben vannak, és nagyon sok helyen ezek viszik a prímet a drágulásban.
Míg Franciaországban a lakásárak mindössze 4,1 százalékkal mentek feljebb 2010 harmadik és 2017 harmadik negyedéve között, addig Párizsban a növekedés mértéke 23,7 százalékos volt, vagyis az országosnak közel a hatszorosa. Szintén nagy a különbség az Egyesült Királyság és London ingatlanpiacának drágulása között. Míg az előbbinél 35,2 százalékkal emelkedtek az árak 2011 harmadik negyedévéhez képest, addig a brit fővárosban 65,7 százalékkal. Írországban pedig a 6 év alatti 52,1 százalékos országos emelkedés áll szemben a Dublinban mért 85,1 százalékossal.
Németország példája jól mutatja, hogy a szintén jelentős népességű nagyvárosok is hasonlóan kiemelt helyzetben vannak, mint a fővárosok. A Knight Frank elemzése szerint például 2017-ben Berlinben több mint 20 százalékkal, míg Hamburgban és Münchenben 13-14 százalékkal emelkedtek az árak, szemben az 5 százalékos országos drágulással. De Hollandiában is 8 százalékos országos növekedés
