Az európai gazdaságokkal együtt a kontinens legnagyobb vállalatai sem mutogatják majd büszkén az elmúlt időszakban nyújtott teljesítményüket. A harmadik negyedévben ugyanis óriásit zuhant az európai cégek profitja. Főként az autóipar, valamint némiképp meglepő módon a technológiai szektor szenvedett ebben az időszakban. Az ipar viszont jól teljesített, nagyrészt a vezető hadiipari vállalkozásoknak köszönhetően.
Akoronavírus-járvány óta nem látott profitcsökkenést szenvedtek el a legnagyobb európai vállalatok a harmadik negyedévben. „A legnagyobb német részvényeket tömörítő DAX Index aggregált profitja 23 százalékkal zuhant az egy évvel korábbihoz képest. Eközben a bevételek is visszaestek, igaz, ennél kisebb mértékben” – fejtette ki az Erste részvényelemzője a Reggeli Monitor műsorunkban.
Az eredmények még az egyébként nem túl magas elemzői várakozásokat is alulmúlták. A gyorsjelentési szezon előtt öt nagy európai autógyártó is profitfigyelmeztetést adott ki, ami azért már előrevetítette a gyenge harmadik negyedéves teljesítményt. „Az elemzők még így is csak 15 százalékos profitcsökkenést vártak, vagyis jelentős negatív meglepetés történt” – magyarázta Nagy András.
Szenved az autóipar és a kilátások sem jók
Az egyik leggyengébben teljesítő ágazat, nem meglepő módon az autóipar volt. „Innen is kiemelkedik negatív értelemben a BMW és a Porsche, az egy évvel korábbi nyereségüknek a háromnegyede eltűnt. A Mercedes profitja lefeleződött, de a Daimler teherautó üzletága is harminc százalékos visszaesést produkált” – mondta a részvényelemző.
A részvényelemző szerint több oldalról is érkeztek negatív hatások. Egyfelől a belső, európai piacon gyengén alakult a kereslet az új autók iránt, ami megtépázta a bevételeket. Ennél is nagyobb mértékben járultak hozzá a visszaeséshez a kínai piacon zajló események. „Kínában összességében stagnáltak az újautó-értékesítések, ugyanakkor főleg az európai gyártók eladási számai bezuhantak. A kínai piaci átrendeződés miatt a nagy európai cégek az értékesítésük egyharmadát elveszítették” – tette hozzá Nagy András. A legnagyobb gondot a kapacitáskihasználtság visszaesése jelenti. „Az európai vállalatok profitja azért esik jóval nagyobb mértékben, mint a bevételeik, mert óriási fix költséggel működnek, akár a gyártósorok üzemeltetése, akár a dolgozók fizetése miatt” – magyarázta.
Meglepő visszaesést produkált Európa vezető informatikai vállalata, az SAP is. Ugyanakkor a technológiai vállalat továbbra is az egyik legversenyképesebb európai cég, nemzetközi összevetésben is. Január óta 60 százalékkal emelkedett a részvényárfolyama, és a felhőalapú szolgáltatásai iránt továbbra is erőteljes a kereslet. Egy másik európai nagyágyú, a Bayer sem teszi zsebre a harmadik negyedévet. „Itt elsősorban most már lassan trendszerűen a növényvédő szerekkel és a mezőgazdasággal kapcsolatos szegmensek gyengültek” – emelt ki még néhány rosszul teljesítő vállalatot Nagy András.
Trump sem ígér túl sok jót az európai cégeknek
Természetesen a gyengén alakuló környezetben is volt néhány olyan iparág, amely felülteljesített. Az első helyre kívánkozik az ipar, és azon belül is a hadiipar. „Az ipar 17-18 százalékos profitnövekedést ért el a harmadik negyedévben. Kiemelkedik a Siemens és annak egyik leányvállalata, a Siemens Energy. De meg kell említenünk a Rheinmetallt is, amely továbbra is az egyik legversenyképesebb európai vállalat” – sorolta az inkább kivételeket az elemző.
Szerinte Donald Trump ígéretei sem kecsegtetnek túl sok jóval az európai társaságok számára. A republikánus politikus legalább 10, de adott esetben 20 százalékos védővámot helyezett kilátásba az európai termékekkel kapcsolatban. „Trump vámháborújának vesztese leginkább az európai autóipar lehet” – tette hozzá. Főként az olyan vállalatok, mint például a Porsche, amelynek nincs is amerikai gyártóbázisa, így még a gyártási folyamatok átalakításával sem tudja kikerülni, vagy mérsékelni a vámok negatív hatását.
Arról is beszélt, hogy az Európai Központi Bank a jövő évben nagyobb mértékben csökkentheti az alapkamatot, mint a Fed, ami javíthatja a cégek finanszírozási lehetőségeit. „Ugyanakkor, ha a vállalatok azt látják, hogy zuhan a kereslet a legfontosabb felvevőpiacokon, így például az Egyesült Államokban vagy Kínában, akkor hiába a kedvező finanszírozás, nem biztos, hogy szeretnének beruházni. Jelenleg Magyarországon is hasonló helyzetet láthatunk” – zárta gondolatait.
A műsorvezető Imre Lőrinc. A beszélgetés második felében Pletser Tamást, az Erste olaj- és gázipari elemzőjét kérdeztük. Vele szóba került az, hogy:
- tényleg az olaj- és gázipari lobbi embere Donald Trump.
- Mi lesz a megújuló energiákkal az Egyesült Államokban a következő négy évben?
- Miért olcsóbb drasztikusan az amerikai földgáz az európainál?
