A huzamos ideig tartó hangos zenehallgatás miatt már napjainkban is 1,1 milliárd fiatal van veszélyben, és ha nem történik pozitív elmozdulás a prevenció terén, akkor 2050-re 2,5 milliárd ember, vagyis a teljes populáció egynegyede lesz kénytelen valamilyen szintű halláskárosodással élni. Ez jelentős növekedés lenne ahhoz képest, hogy a jelenlegi 400 milliós mutató még „csak" 5,1%-a a világ népességének.
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete idén minden eddiginél hangsúlyosabban hívja fel a figyelmet arra, hogy globálisan egyre több fiatal felnőtt él halláskárosodással vagy annak árnyékában. A WHO szerint elfogadhatatlan a fel nem ismert halláscsökkenéssel és fülbetegséggel élő emberek magas száma. A „To Hear For Life, Listen With Care" nemzetközi kampányuk üzenete, hogy a kormányok, iparági szereplők és civil szervezetek segítsék a zajártalom csökkentésére irányuló törekvéseket.
| A WHO becslése szerint minden, a hallásmegőrzésbe most befektetett dollár egy évtized alatt 16 dollárt spórol meg globálisan, amit más szociális és egészségügyi projektekre lehet fordítani. |
Ehhez szükség van arra is, hogy minél több ember járjon szűrésre, és a halláskárosodást minél korábban fedezzék fel a szakemberek. A cél, hogy a probléma kezelésével elkerülhető legyen a további romlás, ami a páciens társadalmi elszigetelődéséhez, életminőségének romlásához, végül pedig akár demenciához is vezethet – emelte ki az Amplifon.
A hazai adat kedvezőtlenebb, mint a világátlag
Bár komoly egészségkárosító hatása lehet, az emberek többnyire mégsem foglalkoznak időben és eleget a problémával. Ennek egyik oka, hogy a halláscsökkenés nem fáj.
Míg az első hallókészülék megvásárlása a világátlag szerint 70 évesen történik, addig ez idehaza kitolódik 72 éves korig. Ami abból a szempontból is nagyon kedvezőtlen tendenciát mutat, hogy Magyarországon az átlagéletkor 76 év.
