A tavalyi 5 százalékos gazdasági növekedési ütem idén vélhetően lassul, de továbbra is 3-4 százalék körüli GDP-bővülés várható, amit az egyre erősödő lakossági fogyasztás mellett, továbbra is az ipar húzhat. Jó hír, hogy a kecskeméti Mercedes, az esztergomi Suzuki, a szentgotthárdi Opel és a győri Audi mellé, hamarosan felzárkózik majd a debreceni BMW is. Ehhez társul még a dunaújvárosi Hankook és a Gyöngyös melletti Apollo Tyres gumigyárak termelőkapacitásainak felfutása. Egyelőre valószínű, hogy az új kapacitások belépésével 2019-ben az ipar képes lesz ismét 4-5 százalékos növekedést felmutatni.

Megnézzük majd azt is, hogy vajon érezteti-e már a hatását az, hogy úgynevezett 4.0-ás, vagyis a hozzáadott értékre épülő iparfejlesztési politikát szorgalmazna a cégeknél a Kabinet.

Beszélünk a Magyar Fejlesztési Bank és az EXIM Bank gazdaságösztönző szerepéről. Kíváncsiak leszünk arra, hogy a jegybank 0,9 százalékos alapkamata, és nem hagyományos eszközei valóban csökkentették-e a fejleszteni kívánó cégek számára a hitelkamatokat, és hogy ezek az alacsony kamatszintek meddig tarthatók, amikor a 3 százalék feletti infláció miatt egyre inkább szigorítási kényszerben van a Magyar Nemzeti Bank.
Nemcsak cégvezetőkkel, de kamarai tisztségviselőkkel és kormányzati szereplőkkel is beszélgetünk majd arról, hogy mi a helyzet a magyar cégek versenyképessége terén. A Magyar Nemzeti Bank illetve a Kormány versenyképesség-fejlesztési csomagterve vajon mit hozhat a közeljövőben? Régiós és európai uniós összehasonlításban is beszélünk majd a magyar ipar helyzetéről. Górcső alá vesszük majd az adózási-, adminisztrációs és jogszabály környezetet.