2035-ig kitűzött cél, hogy a képződő teljes, települési hulladék mindösszesen 10 százaléka kerüljön lerakóba, amitől most még messze vagyunk – mondta a Trend FM-nek Szalóki Szilvia, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hulladékgazdálkodásért is felelős elnökhelyettese. A lakosság oldaláról a hulladékkezelésében látszik a pozitív irányú szemléletváltozás – emelte ki az elnökhelyettes – különösen a fiatalok járnak élen ebben.
A módosított hulladéktörvény - a körforgásos gazdaságra való átállás jegyében - a gyártókat arra ösztönzi, hogy már a gyártásánál visszaszorítsák a hulladékok keletkezését, illetve ahol lehetséges, ott minél nagyobb arányban használják azt alapanyagként. A szabályozás ösztönzi az italcsomagolások újrahasznosítását is, és 2023-tól kötelezően visszaválthatóvá teszi az üvegeket, a műanyag palackokat és a fém italos dobozokat.
Az MEKH eddig a díjfelügyelettel, és díjelőkészítéssel kapcsolatos feladatokat látta el. Mostantól a hatóság dönthet abban, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók és a közszolgáltatói alvállalkozók alkalmasak-e a feladataik elvégzésére, azaz megfelelnek-e az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben előírt kritériumoknak. A hulladékgazdálkodási közszolgáltatók hulladékgazdálkodási közszolgáltatás teljesítésével összefüggő szerződéseinek, kötelezettségvállalásainak jóváhagyását is a Hivatal végzi majd.
Újdonság, hogy az illegális szemétlerakás megakadályozása és a természeti környezet megóvása érdekében a jogszabály szigorúbb szankciórendszert vezet be. Erre külön hatóságot állítanak fel, illetve büntetőjogi szankciót rendelnek a nem kijelölt helyen történő szemétlerakás esetén. Mostantól a bejelentésre is lehetőség van egy applikáción keresztül – mondta a szakértő – ezzel talán megelőzhető, illetve idővel visszaszorítható lesz a jogsértő magatartás, hiszen egy erdő szélén lerakott sitt elszállításának jelenleg óriási költségei vannak.
Itt hallgathatja meg a teljes beszélgetést, amelyet Lakatos László készített.
