Miért nem aggódik a jegybank a gyengébb, most már tartósan 310 forint felett álló euróárfolyam miatt? – kérdezte a Gazdasági Rádió Pleschinger Gyulát, a Monetáris Tanács tagját a Nap vendége című műsorban. „A Magyar Nemzeti Banknak nincs árfolyamcélja, az árfolyamot mi csak az infláció szemüvegén keresztül nézzük” – ismételte el a szakember kezdetben a már sokszor hallott tézist.

Itt az ideje megállni?

„A jelenlegi árfolyam számításaink szerint még nincsen olyan szinten, hogy az inflációs célokat veszélyeztetné, a mi időhorizontunkon belül, ami durván másfél év” – folytatta. Ezen az időtávon belül nem gondolják, hogy a három százalékos inflációs cél fölé menne az infláció az árfolyam következtében. (A gyengülő deviza az importtermékek árának emelkedésén keresztül begyűrűző inflációt okozhat – a szerk.)

Balogh Ádám jegybankelnök szerint az infláció ugyan még adna lehetőséget további kamatcsökkentésre, de a pénzügyi kockázatok miatt esetleg meg kell állni – idézett Emőd Pál riporter egy csütörtök reggeli hírt. „Amit ő mondott, azzal én igazából egyetértek” – mondta erről Pleschinger Gyula, ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy a tanács kilenc tagú, és nem lehet tudni, ki hogyan szavaz majd. (Kamatdöntő ülést minden hónap utolsó keddjén tartanak, majd az eredményt délután 2-kor jelentik be.)

Nem gond a 315 forintos euró

Magyarország kicsi, nyitott gazdaság, legalábbis a régión belül magas külső adóssággal, nekünk nagyon fontos a külső körülmények mérlegelése is – folytatta Pleschinger. Eddig az ország-specifikus tényezők nagyobb súlyt kaptak a döntések során, elképzelhető, hogy a következő döntéseknél már nő a súlya a külső körülményeknek is.

Az árfolyam mostanában hozzávetőleg 305 és 315 forint között mozgott, ha tartósan ennek a sávnak a felső részében marad, az nem veszélyezteti a inflációs célt? – kérdezte a riporter. Az MNB számításai azt mutatják, hogy nem.

Sosem leszünk mi törökké…

A török példáról – ahol a jegybank sokáig makacsul kitartott az alacsony kamat mellett, majd drasztikus emelésre kényszerült – a szakember azt mondta, két alapvető különbség van a két ország között. Magyarországon a folyó fizetési mérleg masszív többletet mutat, és a tőkemérleg többlete a nemzeti jövedelem hat százalékát is meghaladja. Ezzel szemben Törökország deficites ezen a téren. A másik tényező, hogy Magyarországon „abszolút stabil politikai helyzet van”, amott pedig „mondjuk úgy, kevésbé stabil”.

Nem menekül a külföldi, csak kivár

Biztosítanunk kell az ország finanszírozásához, hogy azok a külföldi befektetők, akik ma itt vannak, még itt maradjanak, amíg a hazai befektetői kör kellőképpen meg nem erősödik, és nem tudja kipótolni azt az űrt, amit egy esetleg kilépő külföldi befektető hiánya okozhat – mondta Pleschinger.

A külföldi befektetők állampapír-állománya az év elején valóban csökkent, volt egy komolyabb kötvénylejárat februárban. Ugyanakkor az MNB kéthetes betétjében levő pénzük összértéke megnőtt, ami azt jelenti, hogy a külföldi befektetők nem távoztak, csak várnak, amíg visszaépíthetik a pozícióikat. A legutóbbi aukciós eredmények azt mutatják, hogy a finanszírozással kapcsolatban aggodalomra nincsen ok – húzta alá.

Óvatosabban a kockázatokkal

Ha most a szívére hallgatna, és megmondaná, milyen árfolyamot szeretne legszívesebben, akkor milyen sávba esne? – kérdezték a vendéget. „Igazából ezt szajkóznám folyamatosan, hogy nincs árfolyamcélunk” – mondta Pleschinger. Ugyanakkor, bár a Nemzeti Banknak ehhez nincsen köze, mint volt adósságkezelő szakember, „azt gondolom, ha igazán felelősen gondolkodunk, akkor érdemes tekintetbe venni az adósságkezelést, annak lehetőségeit is” – tette hozzá.

A riporter megjegyezte, hogy Pleschinger Gyula mintha élesebben látná a pénzügyi kockázatokat a Monetáris Tanács többi tagjainál. „Én már korábban is, tavaly nyár óta egy óvatosabb kamatcsökkentésnek lettem volna híve” – mondta erről az interjúalany. „Most pedig úgy éreztem, hogy elértük azt a szintet, ahonnan továbbmenve elméleti lehetőség van kamatcsökkentésre, és ezek a bizonyos ország-specifikus tényezők meg is adják az alapot a csökkentéshez.”

Nincs elég előnye már a csökkentésnek?

„Ugyanakkor én már úgy érzem, hogy a kockázatokat most már exponenciálisan növelnénk. Kockázatok alatt itt a nemzetközi környezetet, a befektetői hangulatot értem. Itt már nagyon volatilissé válhat a forint. Ha megnézzük, most amikor az ukrán válság kirobbant, a forint reagált a leghevesebben rá. És ez a fajta volatilitás már nincs arányban azzal a potenciális kis előnnyel, amit egy következő kamatvágás még előidézhet.” (A volatilitás az árfolyam ingadozása, változékonysága – a szerk.)

Az interjú rövidített változatát itt hallgathatja meg, a teljes adás két része pedig a Nap Vendége műsor oldalán érhető el!