Virág Barnabás hangsúlyozta: a Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett. A stabilitásorientált megközelítés továbbra is indokolt, ezzel összhangban a testület az alapkamatot 6,5 százalékon tartotta. Ez a szint megfelelő árstabilitási, pénzpiaci stabilitási és növekedési szempontból is – jelezte az alelnök. A jegybank a jelenlegi környezetben a bizalom erősítésével, az árstabilitás és a pénzügyi piaci stabilitás fenntartásával járulhat hozzá leginkább a növekedés jövő évi beindulásához. Ha külső környezet és az inflációs kilátások indokolják, huzamosabb ideig a jelenlegi szinten maradhat az alapkamat – tette hozzá.

A jelenlegi környezetben továbbra is fegyelmezett, szigorú monetáris politika indokolt. Virág Barnabás ismertette: a gazdaság növekedését értékelve az MNB Monetáris Tanácsa a legfrissebb adatok alapján úgy látja, hogy 2024-ben a magyar gazdaság a jegybanki várakozásoknál is mérsékeltebben teljesít, erre az évre 0,3-0,7 százalék körüli gazdasági növekedést prognosztizálnak.

Hozzátette, hogy a gyengébb növekedést döntően a monetáris politika hatókörén kívül álló hatások okozták, egyebek mellett a mezőgazdaság vártnál gyengébb idei teljesítménye, a német ipar visszafogott aktivitása, illetve a kivárás az állami és a vállalati beruházások esetében.

Megfogalmazása szerint kettős arculata van a 2024-es adatok alapján a magyar gazdaságnak, van olyan szelete is, ahol dinamikus élénkülés figyelhető meg, például a lakossági fogyasztás területén, valamint a lakossági hitelpiac lakástranzakciókhoz kötött szegmensében.

Az MNB szerint 2025-ben a gazdasági növekedésnek egyre szélesebb alapjai lehetnek, élénkülésre számítanak a beruházások esetében, majd az év második felétől az export aktivitásában is. Így jövőre a GDP 3 százalék fölötti emelkedésére számítanak, különösen 2025 második felében lép ismét dinamikus növekedési szakaszba a magyar gazdaság – jelezte az alelnök.