Az országos kutatás felmérte, hogy mennyire jellemző a használaton kívüli, régi mobilok és más elektronikai eszközök otthoni tárolása, illetve tisztában vannak-e a felhasználók a helytelen tárolás veszélyeivel és az újrahasznosítási lehetőségekkel. Az eredményekből kiderült, hogy a leggyakoribb otthon tárolt számítástechnikai és mobilos eszközöknek a mobiltelefonok számítanak: ezek tízből hat válaszadónál megtalálhatóak.

A listán a telefonokat nem sokkal lemaradva követik a töltők és kábelek (61%), majd a fej- és fülhallgatók (47%), a videó/cd/dvd-lejátszók (42%), a számítógépek (39%), a magnó, hifi (38%), illetve a tv, monitor (37%). Érdekesség, hogy nem csak régi, elavult technológiák, de olyan, viszonylag újabb kütyük is szerepelnek a fiókban heverő eszközök listájában, mint a bluetooth-hangszórók (17%) vagy az okos- vagy fitneszórák (15%). A megkérdezetteknek csupán 6%-a jelezte, hogy a felsoroltak közül egyik sem található meg az otthonában.

A régi telefonok sorsa

A felmérésből kiderült, hogy a legtöbben (61%) akkor vesznek új telefont, ha az előző használhatatlan lett, így például elromlott vagy elveszett, de sokaknál az is döntő tényező, ha az egyébként működőképes készülék nagyon elhasználttá vált (45%), vagy nem rendelkezik valamely szükséges funkcióval (42%).

A kitöltők 60%-ának több mint 5 telefonja volt valaha, ötödének pedig legalább 10 készüléke, és a válaszok alapján ezek egy részét egyszerűen elteszik, amikor újra cserélik. Az otthoni tárolást említők (63%) majdnem felének (46%) 3 vagy annál is több használaton kívüli mobil van az otthonában, a megőrzött készülékek életkora pedig az esetek 46%-ban legalább 10 éves, de a válaszadók ötödének (22%) 15 évnél régebbi mobilja is van.

A kutatásban arra is rákérdeztek, hogy milyen célból őrzik meg az emberek a régi készülékeket. Az elsődleges ok (56%), hogy tartaléknak teszik félre őket, de az is gyakori, hogy nem tudják, mit érdemes kezdeni velük (28%), vagy nincs kedvük foglalkozni a kérdéssel (27%). Gyakran megjelölt ok az is, hogy a készülékeken lévő adataikat féltik a felhasználók az illetéktelenektől (24%), és meglepően sokan  (23%) érzelmileg kötődnek a régi mobiljukhoz.

A meg nem őrzött telefonok legjellemzőbb sorsa az, hogy elajándékozzák (38%) vagy eladják (23%) őket. Mindössze 14% dönt úgy, hogy visszaviszi a telefont egy elektronikai üzletbe vagy a szolgáltatóhoz, amivel elindítja a készüléket az újrahasznosítás útján. Viszonylag alacsony, 10% azok aránya, akik ezeket kidobják, és az eredmények alapján a többség tisztában van azzal, hogy ezeknek nem a szemétben van a helye. Tízből nyolcan tudják, hogy nem szabad kidobni a használt mobilokat a kommunális szemétgyűjtőbe, és a válaszadók 66%-a nem ért egyet azzal, hogy a lomtalanítás is megoldás lehet.

A régi mobilok megfelelő kezelése azért is fontos, mert a készülékekben olyan veszélyes anyagok találhatók, amik a rendeltetésszerű használat során nem okoznak gondot, de nem megfelelő tárolás esetén, vagy a kommunális hulladékba kerülve már ártalmasak lehetnek. Például az öregedő akkumulátor elkezdhet szivárogni, veszélyes anyagokat juttatva a környezetbe – a kutatásban megkérdezettek 55%-a ezzel tisztában is van. Emellett a telefonokban olyan értékes fémek – köztük arany, ezüst, réz, vas – is találhatóak, amelyek a készülékek újrahasznosítása során kinyerhetők, így nem kell azokat költségesen és környezetszennyező módon újra kitermelni.

A szolgáltató július 18-tól nagyszabású kampányt indított, hogy visszagyűjtse a régi mobilokat, és felhívja a figyelmet az újrahasznosítás fontosságára. Egyes 2G- és 3G-képes telefonok pedig akár 40 ezer forintos NMHH-ártámogatásra is válthatók új készülék vásárlásakor.