Évek óta vastagbélrákkal betegeskedett. Pelét november 30-án vitték be a kórházba. A rákon kívül szívelégtelenséget és az egész testére kiterjedő ödémát diagnosztizáltak nála. A szervezete már nem reagált a kemoterápiára.

Pelé halálával a labdarúgás egyetlen háromszoros világbajnoka távozott az élők sorából. Irányításával Brazília 1958-ban, 1962-ben és 1970-ben nyerte el a Jules Rimet-kupát, és ki tudja, mi lett volna 1966-ban, ha a Bulgária elleni nyitómeccsen nem sérül meg. Ezen a 2:0-ra megnyert találkozón is gólt szerzett, szabadrúgásból, de utána a Magyarország elleni találkozót kénytelen volt kihagyni, és így kimaradt Farkas Jánosék világra szóló 3:1-es győzelméből. A portugálok ellen 3-1-re veszítettek a brazilok. Pelé vezérletével ez volt az egyetlen vesztes vilgábajnoki meccsük. 1970-ben viszont diadalittasan, minden mérkőzésüket megnyerve lettek újra világbajnokok. Egyebek mellett az Olaszország elleni döntőben, ezzel a Pelé fejes góllal.

Pelé szinte egész futballkarrierjét a brazil Santosban töltötte, ahol 1956 és 1974 között 656 hivatalos meccsen 643 gól szerzett. Később még az amerikai New York Cosmos-ban játszott 1974-től 1977-ig. Itt 64 meccsen 37 gólt ért el. Európába sosem szerződött el. 6-szoros brazil bajnok. 2-szer nyerte meg Dél-Amerika legrangosabb klubtrófeáját, a Libertadores-kupát. Kétszeres klub világkupagyőztes. Egyszeres amerikai bajnok.

A legnagyobb győzelmeit azonban válogatott mezben érte el, miután 1958-ban, 1962-ben és 1970-ben is elhódították a válogatottal a világbajnoki címet. Pályafutása során 1363 mérkőzésen 1281 gólt szerzett. 92 válogatott meccsén 77-szer talált be.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) az évszázad sportolójává választotta, míg a labdarúgás történetével és statisztikáival foglalkozó nemzetközi szervezet (IFFHS) neki ítélte az évszázad futballistája elismerést, illetve 2014-ben a sportág nemzetközi szövetsége (FIFA) tiszteletbeli aranylabdásnak nyilvánította, amit aktív játékos korában brazilként még nem kaphatott meg.