2025-öt és 2026-ot az Országgyűlés a Magyar Tudomány Évének nyilvánította, a Magyar Tudományos Akadémia és annak könyvtára 200 éves alapítása okán. Az ünnepi eseménysorozat célja a magyar tudomány, kutatás és innováció kiváló eredményeinek bemutatása, valamint a magyar tudományos közösség nemzetközi szerepének megerősítése. Ezért idén a magyar feltalálók napja különösen fontos a tudós társadalom számára.
1941-ben Szent-Györgyi Albert ezen a napon jelentette be találmányát, a jól eltartható, nagy C-vitamin-tartalmú készítmények előállításának eljárását, amelyhez köthetően a Nobel-díjat is megkapta. A Magyar Feltalálók Egyesülete emiatt választotta június 13-át, hogy akkor ünnepeljük a magyar feltalálókat.
Papp Eszter fizikus doktorjelölttel, tudományos nagykövettel, a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársával M. Szűcs Péter beszélgetett a részletekről.
Szent-Györgyi Alberten kívül mások is sikeresen fejlesztettek ki olyan eljárásokat, amelyekért később megkapták a legrangosabb tudományos elismerést: például Gábor Dénes a holografikus módszer feltalálásáért, Wigner Jenő az atomenergia felhasználása kapcsán végzett kutatásaiért, Krausz Ferenc az elektronok és atomok vizsgálatát segítő, attoszekundumos fényimpulzusokkal történő kísérleti módszerekért, illetve Karikó Katalin az mRNS-alapú vakcinák kifejlesztésében végzett munkájáért.
Számtalan magyar feltaláló van, akinek megvalósult elképzelése a mindennapi életünk szerves részévé vált (elég csak a golyóstoll miatt Bíró Lászlóra, a dinamó miatt Jedlik Ányosra, a Rubik-kockáról Rubik Ernőre, a szöveg- és táblázatszerkesztő szoftverek kapcsán Charles Simonyira gondolni) vagy fontos részét képezte olyan tudományágaknak, mint az űrkutatás (Pavlics Ferenc és a holdjáró jármű), az alternatív energiafelhasználás (Telkes Mária és a napenergiához, a hő- és hidegtároláshoz kapcsolódó szabadalmai), a gyógyszeripar (Lindmayer István nagynyomású, tű nélküli oltókészüléke) vagy a mérnöki tudományok (Jáky József munkássága révén vált kötelezővé építkezésekkor az előzetes talajmechanikai vizsgálatok elvégzése). Az ő szabadalmaik is máig megtalálhatóak a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának Frecskay János szakkönyvtárában.
„A Magyar Feltalálók Napja ma is fontos üzenetet hordoz: a világot alakító változások mögött gyakran egy-egy merész ötlet, egy végletekig kitartó tudós áll. Számunkra ez a nap nemcsak a múltról szól, hanem egyben ösztönzést jelent a jövő számára – különösen a fiataloknak, akikből a következő nagy tudósok és feltalálók válhatnak. Ezért is különösen fontos, hogy a héten az Országgyűlés megszavazta a doktori képzések megújításáról, valamint a Krausz Ferenc által javasolt Élvonal Program és Alapítvány elindításáról szóló törvényjavaslatokat, hiszen ezek segítenek abban, hogy a kutatói, tudományos életpálya még vonzóbbá váljon a fiatalok körében. A digitális világban, a mesterséges intelligencia, a fenntarthatóság, az orvostudomány, de akár most Kapu Tibor tervezett, Nemzetközi Űrállomáson végzett kísérletei is különösen fontosak, hogy legyen tér és támogatás az innovatív gondolatok számára” – hangsúlyozta Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.
A Magyar Tudomány Éve során a tervek szerint országszerte és a határokon túl több mint 1200 rendezvény valósul meg, több mint 400 szervezet (egyetemek, iskolák, múzeumok, kutatóintézetek, szakmai egyesületek stb.) bevonásával. A programsorozat népszerűsítésében pedig részt vesz a Nemzeti Innovációs Ügynökség által kiválasztott, 12 tudományos nagykövet, akik olyan területek szakértői, mint például az űrkutatás, a biofizika, az élelmiszeripar, a vegyészet, az orvostudományok vagy a matematika.
