Az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat mindig szerzői jog védi, melynek egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése. A szerzői jogi védelem automatikusan– a mű létrejöttétől kezdve – a törvény erejénél fogva jön létre, és a szerző halálát követően még 70 évig él. A szerzői jogi alkotásoknál tehát nincs szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, azaz a jogi védelemnek nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék, ahogy nincs nyilvántartás arról sem, hogy adott művek védelmi ideje mikor jár le.
Felhasználási engedély nélkül akkor válik felhasználhatóvá egy mű, ha a szóban forgó alkotásra törvényben meghatározott védelmi idő letelik, ami Magyarország esetén a szerző halálától számított hetven év. Ennek eltelte után a mű közkincsnek minősül, vagyis bárki szabadon felhasználhatja. Közös művek esetében a 70 évet az utoljára elhunyt szerzőtárs halálától kell számítani.
A fentiek tükrében tehát 2025. január 1-től azon alkotók művei váltak közkinccsé, akik 1954-ben hunytak el. Közéjük tartozik Robert Capa világhírű fotóriporter, aki haditudósításai során számtalan ikonikus képet örökített meg, amelyek közül „A milicista halála” a legismertebb. Ugyanebben az évben hunyt el Henri Matisse francia festőművész, a 20. századi festészet egyik legjelentősebb alakja, a fauvizmus festészeti irányzat kulcsfigurája. A ma is jól ismert alkotók közé tartozik még Auguste Marie Louis Nicolas Lumière francia mérnök, iparos, biológus és illuzionista, aki fivérével Louis Jean Lumière-rel 1895-ben feltalálta a kinematográfot, amely egyszerre volt alkalmas mozgókép rögzítésére és vetítésre.
Nem egy hazai művész, alkotó művei is közkinccsé váltak ebben az évben: köztük van Herczeg Ferenc német származású magyar író, színműíró, újságíró, akinek az Élet kapuja című regényét háromszor is jelölték Irodalmi Nobel-díjra. 1954 márciusában hunyt el Rapaics Raymund botanikus, biológus, tudománytörténész, a magyar növényföldrajz és történeti botanika úttörője, akinek művei a magyar Alföld ősi növényvilágát mutatják be részletesen. De megemlíthető még Huszti József klasszika-filológus, irodalomtörténész, egyetemi tanár is, aki az összehasonlító latin irodalomtörténet, illetve a magyarországi humanizmus területén kutatott és ért el kiemelkedő eredményeket a Janus Pannonius kutatásban.
A szerzői műveket a szerzői jog csak meghatározott ideig védi és előfordul, hogy országonként változó ideig. Az Európai Unió legtöbb tagállamában az alkotás a szerző életében és halálát követő 70 éven át részesül védelemben, de akadnak eltérések ehhez képest a világban: a védelmi idő mértéke Jemenben mindössze 30, Mexikóban viszont 100 év.
Ez utóbbi azért is különösen érdekes, mert Frida Kahlo mexikói festőművész, közéleti szereplő, a 20. századi Mexikó emblematikus alakja szintén 1954-ben hunyt el, így művei az EU országaiban, hazánkban is, szabad felhasználás alá esnek. Ha azonban Mexikóban szervezne valaki egy Frida Kahlo kiállítást, akkor a következő 30 évben is csak úgy tehetné meg, ha rendelkezik az ehhez szükséges engedéllyel.
A közkinccsé vált művek bár szabadon felhasználhatók, mégis fontos megemlíteni, hogy a védelmi idő lejártától függetlenül az elhunyt szerző nevében felléphet az örököse vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a felhasználás sértené a szerző névfeltüntetési jogát.
