(Képen: ukrán menekültek Beregsuránynál)

Csapást fog mérni az orosz hadsereg az ukrán fegyveres erők kijevi technikai objektumaira és a 72. információs-pszichológiai műveleti főközpontra nagypontosságú fegyverekkel - figyelmeztetett az orosz védelmi minisztérium. A moszkvai katonai tárca szerint a cél az Oroszország elleni információs támadások megszakítása. "Felszólítjuk az ukrán nacionalisták által az Oroszország elleni provokációk végrehajtására szerződtetett ukrán állampolgárokat, valamint az átjátszó csomópontok közelében lakó kijevi lakosokat, hogy hagyják el otthonaikat" - hangzott a közlemény.

Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban már a városközpontot is támadták, önkormányzati épületek voltak a célpontok. Áramkimaradás és vízhiány keletkezett sok lakásban, többtucatnyi civil meghalt és többszáz megsebesült. Közben a déli Herszon ostroma is elkezdődött, az oroszok körbevették a várost és ellenőrzőpontokat alakítanak ki. Heves harcok dúlnak a szakadárok által ellenőrzött Donyeck városában is, ahol a robbanások miatt áramkimaradások vannak. Mariupol városáért is komoly harcok folynak. Az Azovi-tenger melletti kikötőváros elfoglalása azért lenne fontos az orosz haderőnek, mert így szárazföldi összeköttetést teremtene a Krím-félsziget és Oroszország között. A kikötő ráadásul komoly utánpótlás kirakodását is lehetővé tenné az orosz hadsereg számára.

A NATO nem küld harci gépeket, "csak" hadfelszerelést

A NATO, ezen belül Lengyelország sem küld repülőgépeket Ukrajnába, mert ez katonai beavatkozást jelentene a konfliktusba, amelynek az észak-atlanti szövetség nem részese - jelentette ki egybehangzóan Andrzej Duda lengyel elnök és Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára mai közös lengyelországi sajtótájékoztatójukon. Azt viszont megerősítették, hogy humanitárius és más egyéb katonai szállítmányokat továbbra is küldenek majd. A lengyel sajtó még kedden ukrán forrásokat idézett, amelyek szerint Lengyelország, Bulgária és Szlovákia összesen 70 harci repülőgépet adna át Ukrajnának, Lengyelország pedig a területén lévő légibázisairól lehetővé tenné ukrán pilóták felszállását. Ezt az információt cáfolták most. Jens Stoltenberg azt is mondta, hogy "védeni fogjuk a NATO-tagországok területének minden centiméterét".

Azt viszont megerősítették, hogy humanitárius és más egyéb katonai szállítmányokat továbbra is küldenek majd. A lengyel sajtó még kedden ukrán forrásokat idézett, amelyek szerint Lengyelország, Bulgária és Szlovákia összesen 70 harci repülőgépet adna át Ukrajnának, Lengyelország pedig a területén lévő légibázisairól lehetővé tenné ukrán pilóták felszállását. Ezt az információt cáfolták most. Jens Stoltenberg azt is mondta, hogy "védeni fogjuk a NATO-tagországok területének minden centiméterét".

Egyre többen menekülnek el Ukrajnából

Shabia Mantoo, a szervezet szóvivője genfi tájékoztatóján elmondta, hogy a menekülők többségében nők és gyerekek, számuk "exponenciálisan növekszik". A hírek szerint vannak, akik 60 órát várakoznak, hogy bejussanak Lengyelországba, Románia felé pedig helyenként 20 kilométeres sorok is kialakultak.

Előző nap valamivel 500 ezer fölött volt az Ukrajnából menekülők száma az ENSZ adatai szerint. A világszervezet azzal számol, hogy akár a 4 milliót is elérheti majd a menekültek száma. Shabia Mantoo úgy fogalmazott, hogy ha a menekültek áramlása ilyen tempóban folytatódik, akkor a XXI. század legnagyobb európai menekültválságára kell felkészülni. A szóvivő elmondta: arra kérik az országokat, hogy továbbra is fogadjanak be mindenkit, aki Ukrajnából érkezik, azokat is, akik más ország állampolgárai, de Ukrajnában élnek és most a harcok elől menekülnek. "Hangsúlyozzuk, hogy nem szabad hátrányosan megkülönböztetni senkit" - mondta az UNHCR szóvivője.

Karolina Lindholm, az ENSZ-szervezet Ukrajnával foglalkozó illetékese elmondta, hogy a külföldre távozott százezreken túl további egymillióra becsülik az Ukrajnán belüli menekültek számát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a világ elsősorban az Ukrajnával szomszédos országokba menekülőkre fókuszál, pedig a háború által érintett rászoruló emberek többsége Ukrajnán belül van. A menekültügyi főbiztosság ezért igyekszik még több segélyt eljuttatni a háborúban álló ország határain belülre is - mondta el Lindholm a svéd kormány által szervezett online sajtótájékoztatón. Az ENSZ emberi jogi főbiztosságának hivatala (OHCHR) keddi közlése szerint a háború kezdete óta legalább 136 civil, köztük 13 gyerek vesztette életét Ukrajnában, és mintegy négyszázan sebesültek meg. Liz Throssell szóvivő úgy vélte, a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek. Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) pedig arra figyelmeztetett, hogy fogynak az élelmiszerkészletek Ukrajnában, ezért a szervezet fokozza tevékenységét annak érdekében, hogy akár 3,1 millió embernek is segítséget tudjon nyújtani.