A vállalkozások közötti szerződések esetében általánosságban nincs kötelező jótállási kötelezettség (kivéve az új lakások megrendelésének esetét). Ráadásul a Polgári Törvénykönyv lehetőséget biztosít a kellékszavatossági kötelezettség kizárására is cégek között, és nem nyilvánítja semmissé azokat a szerződési rendelkezéseket, amelyek eltérnek a törvényi kellékszavatossági szabályoktól – emelte ki dr. Mezei-Rácz János.
A szakjogász hozzátette: a legfontosabb különbség a kellékszavatosság és a jótállás között a bizonyítási teherben van. A kellékszavatosság esetében a jogosultnak kell bizonyítania, hogy a hiba már a szolgáltatás teljesítésekor fennállt. Ezzel szemben a jótállás esetében a bizonyítási teher a kötelezettre hárul, akinek azt kell igazolnia, hogy a hiba csak a teljesítést követően keletkezett. További részletekért hallgassa meg Berla Attila interjúját!
