Az évforduló alkalmából Prágában konferenciát tartanak Csehország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország részvételével, ahol beszédet mondanak a V4-es országok államfői: Milos Zeman cseh, Andrzej Duda lengyel, Áder János magyar és Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök.

Csehország Magyarországgal és Lengyelországgal együtt 1999. március 12-én lépett be a NATO-ba, az Észak-atlanti Szövetségnek a vasfüggöny 1989-es lebomlását követő, első bővítési hullámában. Szlovákia öt évvel később, 2004-ben lett a NATO tagja.

A közszolgálati Cseh Televízió számára készített, vasárnap publikált felmérés szerint a cseh lakosság mintegy 80 százaléka tartja fontosnak az ország NATO-tagságát. A lakosság döntő többségének az a véleménye, hogy a NATO-tagság erősíti Csehország biztonságát és pozícióját a világban.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint Magyarország státusza főként 2015 után változott. Előtte az volt a fő szempont, hogy minél több katona vegyen részt a NATO missziókban, azóta pedig a tagországok saját haderő fejlesztésén van a hangsúly. A teljes beszélgetésben emellett arról is hallhatnak, hogy mekkora fenyegetést jelent ma Oroszország a NATO számára, be kellett-e volna avatkoznia a szövetségnek a Krím-félsziget bekebelezésekor? Illetve a jelenlegi magyar haderő fejlesztés is terítékre került.

Wagner Péterrel Imre Lőrinc beszélgetett.